A székesfehérvári fiatalok helyzetének felméréséhez a Magyar Városkutató Intézet 5022 fős középiskolásokat, helyi felsőoktatásban tanulókat és fehérvári lakcímmel rendelkező 18-35 év közötti fiatalokat megszólító reprezentatív kutatást végzett a városban 2016 őszén, az önkormányzat megbízásából.
A felmérés célja az volt, hogy a fiatalok véleményét megismerjék. Tájékoztatást adott arról is, hogy az országos ifjúságkutatás is hasonló időszakban zajlott, mint a székesfehérvári. S míg az országos tekintetében a vizsgáltak száma 8000 fő volt, addig városunkban 5000 fő, így a személyi kör városunkban arányait tekintve nagyobb volt.
Az alap kiindulás az volt a kutatásnál, hogy számos olyan program indult a városban, ami a fiatalokat célozta, és a kutatás eszközeit használva megpróbálták azt felmérni, hogy hogyan vélekedik ezekről az érintett korosztály - mondta Cser-Palkovics András polgármester. Hasonló, de kisebb létszámú kutatás 2006-ban készült, így éppen itt volt az ideje, hogy ezt elvégezzék – mondta el a polgármester, majd hozzátette, hogy a kutatás eredményeit tárgyalni fogja a képviselő-testület is, és ehhez csatolni fognak egy intézkedési tervet. Kiemelte, hogy azokon a technikai eszközökön és kommunikációs csatornákon keresztül valósulhatnak meg, ami a fiatalokat meg tudja szólítani. Említett olyan területeket, melyekben vannak teendők: ilyen a fiatalok külföldre vándorlásának a problémája, de ugyanígy a sportolás vagy az egészségvédelem tekintetében is vannak meglepő tapasztalatok. A kutatás legmegdöbbentőbb adata volt, hogy szinte minden negyedik fiatal rendszeresen szed valamilyen fájdalomcsillapítót vagy altatót.
A fiatalok fogyasztásuk tekintetében nem térnek el jelentősen egymástól abban a tekintetben, hogy mire mennyit költenek egy hónapban. A fiatal felnőttek és a felsőoktatásban tanulók nagy része a szüleitől külön kasszán él, az anyagi függésük alacsony.
A fehérvári fiatalok nagy része sportol, ám a város szabadtéri sportolásra lehetőséget biztosító helyszíneit, úgy, mint például a Bregyóközi Sportközpontot kevesen látogatják.
Mészáros Attila alpolgármester egy prezentáción keresztül ismertette az újságírókkal a kutatási eredményeket. Elmondta, hogy a középiskolások körében online kérdőíveket töltettek ki tanórákon, a felsősoktatásban tanulókat a Neptun rendszeren keresztül érték el, míg a fiatal felnőtteknek levélben tették fel a kérdéseket. (A kutatásról szóló prezentációt INNEN LETÖLTHETŐ! .pptx )
A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada él teljes családban, mindkét szülőjével együtt, a nem fehérvári tanulóknál ez az arány valamelyest magasabb. A szülők végzettsége nagyban befolyásolja a fiatalok iskolai életútját és tanulmányi eredményeiket. Szabadidejükben főként interneteznek, ám a középiskolás korosztály esetében gyakoribbak az aktív tevékenységek a szabadidő eltöltése során, mint a másik két csoport esetében.
A segítő szervezetek ismertsége, elismertsége és a beléjük vetett bizalom csekély, elsősorban a családhoz és a barátokhoz fordulnak, ha valami problémájuk van. A felnőtté válás felé vezető fontosabb lépéseket átlagosan 20 és 30 éves koruk között tervezik meglépni, szüleik életéhez viszonyítva nem terveznek jelentősen eltérni az eléjük tárt példától. Az online térben aktívan jelen vannak, ami oldalak, csatornák követésében és közösségi oldalakon való megjelenésben nyilvánul meg. Online zaklatásnak elsősorban a középiskolások estek már áldozatul, ám a teljes mintában alacsony azok száma, akik már átéltek ilyesmit.
Társadalmilag nem túl aktívak, kevesen tagjai különböző szervezeteknek, és a jövőben sem terveznek belépni, inkább a sportegyesületek vonzzák őket. A középiskolások ismerik a Diáktanács munkáját, és nagyjából elégedettek azzal, ahogy a városvezetés reagál az ifjúság igényeire.
A kutatásból kiderült, hogy idegen nyelvet sokan beszélnek, nyelvvizsgával az idősebb generációk többsége rendelkezik. A nyelvet elsősorban tanuláshoz, illetve idegen nyelvű könyvek, folyóiratok, filmek nézéséhez használják.
A fehérvári iskolákkal általában elégedettek a fiatalok, továbbtanulásukat inkább más városokban tervezik, de sokan gondolkodnak a városban történő tanulmányok folytatásában is, műszaki és gazdaságtudományi területen. A fiatalok körülbelül egyharmada hallott arról, hogy ezeket a céljaikat az önkormányzat ösztöndíjjal is támogatja.
