Örök világosság a temetőkertekben - Ökumenikus megemlékezés a Béla úti temetőben

Mindenszentek napján, halottak napja előestéjén hagyományosan idén is ökumenikus megemlékezés volt a Béla úti temetőben. A "Vigasztaló szó a gyászban és emlékezésben" címmel énekek hangzottak el, többen mécsest gyújtottak. Az egyházak képviselői imádsággal emlékeztettek az örök életre és Fehérvár polgármestere is emlékezett a város közösségének nevében.
2026.11.01. 17:38 |
Örök világosság a temetőkertekben - Ökumenikus megemlékezés a Béla úti temetőben

Mindenszentek napja azon szentek ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A 9. század óta az üdvözült lelkek emléknapja, az egyháztan szerint a megdicsőült Egyház ünnepe.

A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor halottainkra emlékezünk, hozzátartozóink sírjánál gyertyát gyújtunk, mely az örök világosságot jelképezi.

Az ökumenikus ünnepség a lélekharang megkondulásával kezdődött, majd a Béla úti temető virágba borult ravatalozójánál Zemlényi János katolikus lelkipásztori munkatárs, Berze János református lelkész, Czető Bálint evangélikus lelkész és Merényi Zoltán baptista lelkész mondott imát az elhunytakért. A megemlékezésen a Vox Mirabilis Kamarakórus énekelt.

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András idén is megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel és egyben köszönetet mondott a Városgondnokság dolgozóinak a munkájáért, hogy a szép és rendezett fehérvári temetőkertek méltón biztosítják a lehetőséget a megemlékezésekre ezekben a napokban.

"Ez az időszak a tiszteletadásról és az emlékezésről szól. Ilyenkor a temetők környékén nagyobb a forgalom, sokszor várni kell egy-egy parkolóhelyre, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek türelemmel és csendben viselik ezeket a helyzeteket. Mindenki tudja, hogy a másik is emlékezni érkezett, vagy éppen szeretteitől távozik, szomorú szívvel, de hittel a lelkében. Amikor családi körben vagy ismerősökkel találkozva szeretteinkről beszélgetünk, akkor is megtapasztalhatjuk, milyen tisztelettel fordulunk egymás felé. Jó lenne, ha ezt a tiszteletet és figyelmet az év többi napján is meg tudnánk őrizni. Hiszen mi, akik itt és most élünk, megadhatjuk egymásnak, egymás szemébe nézve, tisztelettel beszélgetve és ez talán a mindennapjainkat is könnyebbé tehetné. Azt kívánom, hogy az emlékezés ne csak azokról szóljon, akik már nincsenek közöttünk, hanem bennünket, élőket is emlékeztessen arra, mit jelent csupa nagybetűvel embernek lenni." - mondta dr. Cser-Palkovics András.