-
Évindító tábor
A hagyományokhoz hűen, idén is közösségerősítő táborral indította a tanévet a Székesfehérvári Diáktanács. Az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás delegáltak Velencén, a Székesfehérvári Önkormányzat Gyermek- és Ifjúsági Táborában töltött két nap során csapatépítő játékokban ismerhették meg egymást.
2026.09.11. -
Tóvárosi lakossági fórum
Lakossági fórum volt szerdán este a Tóvárosban, ahol a résztvevők beszéltek a közlekedési szabályok betartásáról, a zajproblémákról, a rendőri jelenlétről és a parkolási lehetőségekről is. Szó volt a Bakony utcai bekötőút megépítéséről, amely jelentősen tehermentesítené a Balatoni utat is. Elhangzott, hogy közterületi és zöldfejlesztések, mellett jövő tavasszal kezdődik a Tóvárosi Óvoda több mint 300 millió forintos teljes felújítása.
2026.09.09. -
Alba-Jáky Expo
Második alkalommal szervezték meg a Jáky József Technikumban az Alba-Jáky Expot. A rendezvényre 45 kiállító érkezett az építőiparból, a cégek bemutatták termékeiket és gyakorlati útmutatót is adtak a fiataloknak.
2026.09.11. -
Bajban a hazai halgazdaságok
Összeomolhat a hazai halgazdaság - legalábbis ezt állítja a MA-HAL ügyvezető igazgatója. Az aszály és a kiszáradó tavak miatt eddig több ezer tonnányi hal pusztult el a gazdaságokban és a folyamat még nem fejeződött be.
2026.09.11.
Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét tartottak a Szent István Bazilikában
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
2013.08.15. 20:05 |
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
KÉPGALÉRIA
KÉPGALÉRIA

Spányi Antal homíliájában beszélt arról, hogy a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepét üljük. „Az embernek, aki nem Isten, hanem halandó, egy felséges, vagy dicsőséges világba való áttörése ez a mai nap.” - mondta a megyéspüspök „kis húsvétnak” aposztrofálva Nagyboldogasszony ünnepét.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele." Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.) Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.
