-
Elhunyt Dienesné Fluck Györgyi
Fájó veszteség érte közösségünket, elhunyt dr. Dienesné Fluck Györgyi, a 14. számú választókerület korábbi önkormányzati képviselője. 2006-tól tizennyolc éven át szolgálta a több városrészt magában foglaló körzet lakóit, emellett pedig fáradhatatlanul dolgozott a szociális és idősügyi területeken. 2024-ben átadta a stafétát, szeretett városa ügyeit azonban továbbra is figyelemmel kísérte.
2026.03.24. -
Kitartunk egymás mellett!
Március 23-a a lengyel-magyar barátság napja. A hagyományokhoz hűen Székesfehérváron idén is megemlékeztek a jeles alkalomról koszorúzással, majd kulturális műsorral a Szent István Király Múzeumban, ahol hétfőn este megnyitották a rendkívüli jelentőségű Szent II. János Pál pápa életmű-kiállítását.
2026.03.24. -
Lengyel-magyar barátság napja
Idén is megemlékeztek a lengyel-magyar barátság napjáról Székesfehérváron. A program koszorúzással kezdődött a Katyń Emlékkeresztnél, majd a Szent István Király Múzeum Rendházában szerveztek ünnepséget.
2026.03.24. -
Lengyel-magyar barátság
A lengyel-magyar barátság napja alkalmából Székesfehérvár testvérvárosából oktatással foglalkozó szakemberek érkeztek a Vörösmarty Mihály Általános Iskolába. A delegáció a hazai oktatási rendszerrel ismerkedett meg.
2026.03.24.
Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét tartottak a Szent István Bazilikában
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
2013.08.15. 20:05 |
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
KÉPGALÉRIA
KÉPGALÉRIA

Spányi Antal homíliájában beszélt arról, hogy a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepét üljük. „Az embernek, aki nem Isten, hanem halandó, egy felséges, vagy dicsőséges világba való áttörése ez a mai nap.” - mondta a megyéspüspök „kis húsvétnak” aposztrofálva Nagyboldogasszony ünnepét.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele." Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.) Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.
