-
Róka Gyula köszöntése
Polgármesteri Elismerő Emlékéremmel köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Cser-Palkovics András Róka Gyulát. Az elismerést a Városházán tartott fogadáson adta át a város polgármestere a székesfehérvári civil élet egyik legaktívabb képviselőjének, aki szociális munkásként az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központban fejezte be aktív pályafutását.
2026.05.22. -
Közgyűlési összefoglaló
Elfogadták a tavalyi esztendő zárszámadását és a város gazdasági társaságainak beszámolóit is a 2025-ös gazdasági évről. Döntöttek kettő óvoda igazgatójáról, belvárosi társasházak tetőfelújításához nyújtandó támogatásról és arról is, hogy a belvárosi teraszokon hangosítás nélküli élőzenés programokat is lehet tartani hétvégén. Az ülésen utak és intézmények felújítására is írtak ki közbeszerzési eljárásokat.
2026.05.22. -
Drogfogás Fejérben
Egy enyingi família három felnőtt tagját, valamint a szülők kamasz lányát kapcsolták le a rendőrök egy összehangolt akcióban. A rokonok két felső kapcsolatát, valamint egy fogyasztót Érden fogtak el. A műveletben a TEK is részt vett.
2026.05.22. -
Évadnyitó a Velencei-tónál
Ünnepélyesen megnyitóval vette kezdetét a nyári szezon a Velencei-tónál. A Fischer Emil Múzeumba szervezett rendezvényen átadták a Velencei-tóért díjat is.
2026.05.22.
Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét tartottak a Szent István Bazilikában
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
2013.08.15. 20:05 |
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
KÉPGALÉRIA
KÉPGALÉRIA

Spányi Antal homíliájában beszélt arról, hogy a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepét üljük. „Az embernek, aki nem Isten, hanem halandó, egy felséges, vagy dicsőséges világba való áttörése ez a mai nap.” - mondta a megyéspüspök „kis húsvétnak” aposztrofálva Nagyboldogasszony ünnepét.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele." Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.) Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.
