Mészáros Attila péntek délután egy képviselői sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva közleményben foglalta össze a Királyi séta-projekt elmaradásának okait. Knizse Gyula képviselő úr felvetését az önkormányzati Fidesz-frakció helyettes vezetője érthetőnek tartja, hiszen a hír hallatán a fehérváriakban számos kérdés merülhet fel, különösen az érintett területeken, a Belvárosban és a Szedreskertben lakók körében.
Mészáros Attila szerint ki kell mondani, hogy a Királyi séta-projekt egy jó elképzelés rossz megvalósítását jelentette, mely jelentős pénzügyi kockázatával az egész város működését veszélybe sodorhatta volna. A cél változatlan, a méltó Nemzeti Emlékhely az egész ország ügye, a Vidámpark környékének rendezése, a kalandpark megvalósítása pedig minden fehérvári érdeke. A város önkormányzata nem is tesz le ezekről, de reális, megvalósítható, gazdaságilag vállalható megoldásokban gondolkodik.
„Köszönöm Knizse Gyula képviselő úrnak, hogy felvetette a témát, hiszen a Királyi séta-projekt elmaradásával kapcsolatos kérdések a fehérváriak többségében felmerülnek. Örülök, hogy elmondhatom, miért kell új megoldást kidolgoznunk a változatlan célok megvalósítására.” – indokolta Mészáros Attila, miért szólal meg frakciójuk az ügyben.
A Királyi séta-projekt 2006-ban, a közgyűlést alkotó pártok egyetértésével indult el, Warvasovszky Tihamér polgármester úr javaslata alapján. Az akkori elképzelések helyesek voltak, ezért állt mellé szinte mindenki. A megvalósításra kidolgozott konstrukció már akkor is kockázatos volt, az elmúlt évek gazdasági válsága és az előző ciklus felelőtlen kormányzati és önkormányzati politikája azonban alapjaiban kérdőjelezte meg a terv megvalósításának gazdasági racionalitását.
A Nemzeti Emlékhellyel kapcsolatos szakmai és társadalmi viták, a pályázati és szerződéskötési folyamatok lassúsága jelentős késést eredményeztek, ami az egész projektet veszélybe sodorta. 2011-ben elérkeztünk oda, hogy ha minden optimálisan alakul, akkor sem biztos, hogy a terv határidőre, az Európai Unió elvárásainak mindenben megfelelve megvalósítható. Ebben az esetben Székesfehérvár elesik az uniós támogatástól, a Királyi séta önerős megvalósítása pedig kezelhetetlen terhet rótt volna a városra. Székesfehérvár költségvetési nehézségei, a tizennyolcmilliárdos, az előző önkormányzati ciklusokból örökölt hitelállomány idén induló törlesztése mellett az új városvezetés nem dönthetett máshogy: a józan ész a projekt leállítását kívánta. A tervek ebben a formában egy felelősen gondolkodó városvezetés számára nem megvalósíthatók.
A célokat azonban az önkormányzat nem adja fel. A nemzeti emlékhelyek ügyében várhatóan a közeljövőben kerül a Parlament elé az a törvénytervezet, amely remélhetőleg megfelelően rendezi a kérdést. Székesfehérvár önkormányzata abban bízik, hogy a jogszabály révén a fehérvári Nemzeti Emlékhely az egész ország tehervállalásával megvalósulhat. A magyar királyok koronázó és temetkezési helyét méltó emlékhellyé emelni nem lehet csak a fehérváriak dolga: ez nemzeti ügy.
A Fő utca felújítása egy másik uniós pályázat révén még az idén elindul. Amire a városnak megoldást kell találnia, az a Vidámpark környékének rendezése és a régóta várt városi kalandpark megépítése. Mészáros Attila úgy látja, hogy ezek a beruházások késedelmet mindenképpen szenvednek, de megvalósulnak. A Királyi séta-projekt elmaradásával felszabaduló önkormányzati önrész és a város költségvetése a következő években fedezetet biztosíthat arra, hogy az érintett terület megújuljon. „A fehérváriak türelmét kérni sosem népszerű dolog, de önkormányzatunk inkább döntsön felelősen, mint népszerűen! A nagyobb baj elkerülése érdekében ezt az áldozatot a városnak meg kell hoznia.” – nyilatkozta a frakcióvezető-helyettes.
A Polgármesteri Hivatal kimutatást készített arról, hogy a Királyi séta-projektről szóló döntés meghozatala óta tett lépések mibe kerültek, mennyi pénzt hívott le a város a pályázati keretből, mennyi volt a saját kiadása, illetve összefoglalja azt, hogy a pályázati szerződés felmondása milyen pénzügyi következményekkel jár. Az alábbi adatokból látható, hogy kb. 280 millió forint szabadul fel az idei költségvetésből, ami a Vidámpark rendezéséhez és a kalandpark megvalósításához részben fedezetet biztosíthat.
A Királyi Séta projekttel kapcsolatban eddig felmerült költségek:
Projektmenedzsment 19.911 eFt
Tanulmány, engedélyezési és kiviteli tervek 75.816 eFt
Közbeszerzéssel kapcsolatos költségek 5.582 eFt
Összesen: 101.309 eFt
Érvényben lévő szerződések értéke 15.799 eFt. Tekintettel arra, hogy ebből az összegből 13.544 eFt önkormányzati tulajdonú cégekkel kötött szerződéseket érint, ezek módosítása, felmondása további terhet nem jelent.
A 2011. évben lehívott és jóváírt támogatás 54.227 eFt, melynek terhére nem történt kifizetés.
2009. évben lehívott és jóváírt előleg 21.759 eFt. A visszafizetésre fedezetet szükséges biztosítani, ez az összeg az önkormányzatot terheli. A lehívásra került támogatások visszafizetése után kb. 8-10 mFt összegű kamattal, bírsággal lehet számolni, de ez az összeg az elbírálás függvényében változhat. A 2011. évi költségvetési rendeletben elkülönített önerő 428 mFt
A projekttel kapcsolatos eddigi kifizetések és visszafizetések (legrosszabb esetben) - 148 mFt. Különbözet: 280 mFt
A Közgyűlés a 248/2011. (V.5.) határozatában felhatalmazta a Polgármestert, hogy a felszabadult önkormányzati önerő egy részének más projektekben történő felhasználásáról dolgozzon ki intézkedési tervet, és az ezzel kapcsolatos javaslatát a soron következő rendes Közgyűlésre terjessze be. Ennek várható időpontja: május vége.
