Miért Fehérvár a legfejlettebb vármegyeszékhely? - képeken a változás

Más kutatások és statisztikák alapján is gyakran hallunk olyan híreket, hogy nálunk a legnagyobb a vásárlóerő, itt a legmagasabb az önkormányzat egy főre jutó bevétele, Fehérváron alig van munkanélküliség, itt nő legdinamikusabban az iparűzésiadó-bevétel.

A város gazdaságának hihetetlen fejlődése szabad szemmel is jól látható. Fentről pedig még jobban! 

Az M7-es autópálya és a Seregélyesi út csatlakozásától északra, északkeletre húzódó Alba Ipari Zóna az ország egyik első ipari parkja volt. 1993-ban jött létre az akkori városvezetés kezdeményezésére. Az azóta eltelt harmincegy év alatt több ütemben fejlesztették, mára közel százötven jól működő vállalkozás található a területén. Családok ezreinek nyújt megélhetést, a város önkormányzatának – közvetve valamennyi fehérvárinak – pedig közterületekre, közszolgáltatásokra fordítható pénzügyi forrást.

2011:

2024:

Az Alba Ipari Zónában jelenleg száznegyvennyolc vállalkozás működik, és több mint kétezer-ötszáz munkavállaló dolgozik ezeknél a cégeknél.

Munkájuk révén az elmúlt évben közel 2,2 milliárd forint helyi iparűzési adót fizettek a terület vállalkozásai.

2011:

2024:

Az új Alba Aréna megépítése tette lehetővé, hogy a Nagyszombati út folytatásaként a Budai úttól az Alba Ipari Zónán keresztül a Seregélyesi útig megvalósult az úthálózat, ezáltal pedig lehetőség nyílt arra is, hogy a helyi buszközlekedés bővítésével több járat is közlekedjen az ipari parkba.

2011:

2024:

Talán ez a fenti a legsokatmondóbb képpár: a 2011-es és 2024-es fotókat összevetve jól kivehető, hogy az M7-es autópálya mentén tizenhárom éve csak néhány vállalkozás telephelye működött. 

Összehasonlítható a két légi fotón, mekkora fejlődésen ment keresztül a város ezen része 2011 és 2024 között. A fejlődés részben annak is köszönhető, hogy ezekben az években nagyon sok gazdaságfejlesztési pályázat támogatta a telephelyek fejlesztését és a foglalkoztatást.

Az önkormányzat helyiadó-bevételeinek jelentős része a város ipari parkjaiban működővállalkozásoktól származik. Ez a forrás az alapja a város önerőből finanszírozott fejlesztéseinek. Éppen ezért fontos, hogy olyan vállalkozásbarát környezetet biztosítson Fehérvár ezeken a területeken, ahol megfelelő szabályozás mellett otthonra találhatnak az iparűzési adót fizető cégek.

Az ipari park úthálózatának első tervei harminc éve készültek el, azóta szinte folyamatos az építkezés az Alba Ipari Zónában, és a beruházások várhatóan a következő években is folytatódnak. A sok, különböző profilú cég ráadásul azzal az előnnyel is jár, hogy Székesfehérvár iparszerkezete sokkal egészségesebb, mint azoké a városoké, ahol egy hatalmas cégen múlik a település gazdasági teljesítménye, az önkormányzat adóbevétele és emberek tízezreinek megélhetése.

Több tízezer négyzetméternyi ipari csarnok épült az elmúlt néhány évben, ami több ezer családnak ad biztos megélhetést Székesfehérváron. A jelenleg itt működő cégek mellett huszonnyolc olyan ingatlantulajdonos van, aki a következő években szeretné az üzemcsarnokát, raktárépületét felépíteni. Ez azt jelenti, hogy néhány éven belül ötezren dolgoznak majd az Alba Ipari Zónában. Az ipari park közel másfél milliárd forintot fordított a kilenc kilométer hosszú belső úthálózatának felújítására.

2011:

2024:

Köfém és utódvállalatai, az Alcoa, az Arconic, a Howmet, illetve a Hydro bővítésével együtt új útkapcsolatok épültek ki a város ezen részén. A Palánkai és a Topolyai utcákon keresztül egy harmadik kijárata is létesült az ipari parknak és a nemrég megnyílt Alba Arénának: a Budai útra egy korszerű, soksávos, lámpás csomóponton keresztül jutnak ki az ott dolgozók, az üzemek teherforgalmát lebonyolító járművek vagy éppen az új multifunkcionális csarnok sport- vagy kulturális rendezvényeinek nézőközönsége.

Fehérvár a levegőből 2024 tavaszán

Mindig különleges élmény, ha az ember a magasből láthatja az otthonát. Az Albatrosz Repülő Egyesületnek köszönhetően sikerült a városi honlap légifotó gyűjteményét gyarapítani néhány tavaszi felvétellel.

Börgöndi felszállás után irány Kisfalud, majd ott megfordulva nyugati irányba a Sóstó fölött meggyőződtünk arról, hogy ott mindig kék az ég. Onnan észak fele kanyarodva a Palotavárosi tavak után fordultunk kelet felé, megpillantva a belvárosi házakat és a Felsővárost illetve az Öreghegyet megkerülve tértünk vissza Börgöndre. A repülőt Dobos Tibor Ezüstkoszorús vitorlázó pilóta vezette.

A képre kattintva nyílik meg a galéria, melyben 63 fotón keresztül nézheti meg Székesfehérvárt a magasból!

Székesfehérvár a levegőből 2024. tavaszán