A tavasz beköszöntével egyre több kérés érkezik a Városgondnoksághoz, hogy "vágják ki a városban található nyárfákat, mert allergiát okoznak, nem lehet ablakot nyitni és látványban sem esztétikus a sok fehér vattapamacs”.
Sokan tartják úgy, hogy a nyárfák allergiát okoznak a nyárfavatták miatt, azonban ezek legfeljebb kellemetlenséget, de allergiát nem okoznak. Amit az emberek a nyárfa virágának gondolnak, az nem más, mint a fa apró magvainak (termésének) úgynevezett repítő-szőrök segítségével való terjedése. A jelenségnek tehát nincs köze a pollentermeléshez, így allergiás tüneteket sem okoz.
A nőivarú nyárfák magtermésein lévő szép, hófehér pihe szem vagy orrnyálkahártya közelbe érve ingerlő hatás okozhat, de nem allergiát. Megtévesztő lehet azonban, hogy a fűfélék májustól virágoznak, amikor a nyárfa termése kiszabadul. A nyárfa pollenje márciusban kerül a levegőbe, ekkor okozhat allergiás tüneteket (a nyárfa-pollenallergiás betegek száma bizonyítottan nagyon kevés).
A nyárfák nem fejtenek ki környezetre, egészségre ártalmas hatást maximum egy-két hétig okoznak némi kellemetlenséget, viszont gyorsan gyarapodó lombozatuk a hosszan tartó vegetációs időszakuk alatt a levegőszennyezés ártalmas összetevőinek kiszűrésében, megkötésében (melyet mi emberek zúdítunk a környezetünkre), a helyi mikroklíma javításában jelentős szerepet játszik.
Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel és 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyezést tud kiszűrni a levegőből egy év alatt. Egy autó utaskilométerenként átlag 200 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Erre is gondoljunk, amikor szegény nyárfára haragszunk allergiás tüneteink miatt - hívta fel a figyelmet Varga Katalin a Városgondnokság kertésze.
Az elmúlt években és az idei év nyugalmi időszakában is több közterületi nyárfa ifjítását végeztette el a Városgondnokság, nem az allergiát kiváltó hatásuk miatt, hanem azért, mert ezek a fák korán elöregednek, általában nagyméretűek, sekélyen gyökereznek, töredeznek és emiatt a többi fához képest fokozottabb balesetveszélyt jelenthetnek.
A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Magyarország éghajlati viszonyai között az allergiás szezon akár már január végén is elkezdődhet a mogyoró virágzásával. Ezt követi az éger , nyár , nyír , kőris , platán szezonja. A nyárfa februártól áprilisig virágzik. Májusban, ill. júniusban megjelennek a magszőrök, melyek mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzájuk tapadhatnak, és ez allergiás tüneteket válthat ki. Maga a nyárfapollen alig okoz allergiát.
A fűfélék (csomós ebír, csenkesz, vadsóska, komócsin- és perjefélék) szezonja április végétől július végéig tart. Ugyanebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, melyek szintén okozhatnak allergiát. A gyomfélék (parlagfű, fekete üröm, libatop, lándzsás útifű, aranyvessző, csalán). Ezek közül az elterjedt a fekete üröm és a parlagfű kiemelkedően agresszív. Szezonjuk egybeesik: július közepétől az első fagyokig virágzanak.
