Megújult Székesfehérvár nagyböjti leple - a kritukus állapot miatt több hónapig restaurálták

 A Belvárosi Egyházközség és az Egyházmegyei Hivatal finanszírozásában Juhász István festő-restaurátor művész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető főrestaurátora kilenc hónap alatt állította vissza eredeti szépségébe a székesfehérvári püspöki székesegyház nagyböjti leplét. A több, mint 100 éves lepel az évenkénti használat során 2011-re kritikus állapotba került, megmentése nem tűrt halasztást.
2012.02.22. 16:20 |
  A Belvárosi Egyházközség és az Egyházmegyei Hivatal finanszírozásában Juhász István festő-restaurátor művész, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető főrestaurátora kilenc hónap alatt állította vissza eredeti szépségébe a székesfehérvári püspöki székesegyház nagyböjti leplét. A több, mint 100 éves lepel az évenkénti használat során 2011-re kritikus állapotba került, megmentése nem tűrt halasztást.
 Szilárdfy Zoltán pap, művészettörténész gyűjtése nyomán tudni, hogy a történeti böjti leplek a Kárpát-medencében igen csekély számban maradtak fent. Ezek egyike a székesfehérvári püspöki székesegyház nagyböjti leple, melyet szignója alapján egy Hudeczek nevű festő készített 1891-ben. Nagyböjtben, hamvazószerda és nagyszombat között a katolikus templomokban egyszerű kialakítású, általában violaszínű lepellel takarják le a főoltárokat. Ennek előzménye a középkorban a nagyböjt 5. vasárnapja vagy feketevasárnap alkalmából a teljes szentélyt eltakaró lepel volt, melyre Krisztus szenvedésének ábrázolásait festették.
A székesfehérvári székesegyház 3,8 méter széles és 8 hossz lepelének restaurálásához speciális technikára volt szükség. A restaurálás során állagmegőrzési kezelésben, konzerválásban is részesült a műtárgy, ami a következő legalább száz évre biztosítja Székesfehérvár egy ritka történeti értékének megmaradását.