Megemlékezés a Hősök Napján - koszorúzás a Fekvő katonánál

A Hősök Napja eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját, mégpedig minden év május hónap utolsó vasárnapján. A törvény kimondja, hogy a magyarság ezeréves történelme alatt fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen a napon.

Hősök napi megemlékezés a Fekvő katona szobornál

A kezdeményezéshez hagyományosan minden esztendőben csatlakozik Székesfehérvár Önkormányzata is. A megemlékezések sorozata ezévben is pénteken a város katonatemetőiben kezdődött, majd vasárnap a Belvárosban zárult. Déli 12 órakor a Hősök terén, a Fekvő katona emlékműnél tartottak tiszteletadást.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi államtitkár, dr. Simon László Fejér vármegyei főispán és dr. Cser-Palkovics András polgármester közösen helyezett el koszorút. Ezt követően a Magyar Honvédség képviseletében Koronczai Tibor ezredes, az MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár megbízott dandárparancsnoka, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület székesfehérvári tagjai nevében pedig Berdó Gábor Károly nyugalmazott százados koszorúzott a Fekvő katona emlékműnél.