Megemlékezés a hősök napján a háborúkban elesett katonákra

A nap eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. 

Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év május hónap utolsó vasárnapján. A törvény kimondja, hogy a magyarság ezer éves történelme alatt fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon.

Hősök napi megemlékezés a Hősök terén

A kezdeményezéshez hagyományosan minden esztendőben csatlakozik Székesfehérvár Önkormányzata is. A megemlékezéssorozat pénteken a város katonatemetőiben kezdődött, majd vasárnap a Belvárosban zárult. Déli 12 órakor a Hősök terén, a Fekvő katona emlékműnél tartottak tiszteletadást.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Buday Attila, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója közösen helyezett el koszorút, majd a székesfehérvári közgyűlés tagjai, dr. Márton Roland, Fazakas Attila és Pintérné Varga Anna Mária képviselők emlékeztek.  Ezt követően a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és  a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség nevében a szervezet két elnöke, Lévai Miklós nyá. alezredes  és Berdó Gábor Károly nyá. százados koszorúzott a Fekvő katona emlékműnél.

Hősök vasárnapján 15 órakor a Szent István király – székesegyházban Spányi Antal megyés püspök az első és a második világháborúban elesett katonákért mutat be szentmisét. A hívek közösen imádkoznak mindazokért a hősökért, akik életüket áldozták a hazáért. A nap zárásaként a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség mécsesgyújtást szervez. Az emlékezőket 18.30 órára várják a Szentlélek katonatemetőben.