Lovagok napja a Belvárosban - idén is éles küzdelmeket láthattak a nézők

Szombaton, a Lovagok napján felelevenedtek az ország történelmi fővárosának középkori hagyományai.

A szombati rendezvényen egész napos kézműves foglalkozásokkal várták a családokat, akik kipróbálhatták a középkori mesterségeket és a középkori játékokat is.  A Szent István Király Múzeum küllő és rozetta című múzeumpedagógiai foglalkozásán a középkori egyházi építészet egyik legizgalmasabb vívmányát, a rózsaablakot készíthették el a vállalkozó kedvűek a Nemzeti Emlékhelyen, ahol középkori társasjátékon is részt lehetett venni. Volt interaktív harcművészeti bemutató is a Városház téren az Ars Ensis Egyesület jóvoltából, a Nemzeti Emlékhelyen pedig a Jelenetek Imre herceg életéből című előadást mutatták be Matuz János rendezésében. A Lovagok napja a Viadalmenet középkori seregszemlével folytatódott, délután pedig bemutatkoztak a lovagok a Városház téren, majd megkezdődtek a II. Szent István Torna küzdelmei.

Lovagok napja és Szent István Torna a Belvárosban

A különböző városrészek lovagjai karddal és pajzzsal, egymást nem kímélve harcoltak a Városház téri "ringben" a II. Szent István Torna küzdelmei során.

A lovagi torna előtt Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója köszöntötte a versenyzőket és a nézőket, akik idén sem megrendezett küzdelmeket, hanem valódi, teljes erőbedobással küzdő versenyzőket láthattak. A lovagok a fülledt melegben több mint 30 kg-os páncélban, középkori fegyverekkel harcoltak. A küzdelmek közül kiemelkedett a Feketehegy - Ráchegy párharc, Cseke András és Újvári Ádám szinte vérre menő, agresszív párharccal vívta ki a nézők hangos elismerését, nem csak a kardok sújtottak le, hanem az acélöklök is. Ami a további városrészeket illeti, a Belvárost Tóth Tamás, a Búrtelepet Bányai Ádám, Felsővárost Soós Barnabás, Maroshegyet Varga Gábor, Öreghegyet Tompits Gergely, Palotavárost pedig Bús Astarott képviselte.

A buhurt nem hagyományőrzés és nem is egy látványos show-műsor, hanem modern sport, valódi küzdelmekkel.

A hagyományőrzéssel szemben a buhurtnál a küzdelmen van a hangsúly, de a felszerelések itt is autentikusak: a sportolón lévő felszereléseknek egy korszakból, harminc éven belülről kell származniuk. De nem az autentikusság az elsődleges cél, hanem a páncélos full-kontakt küzdelem. Semmilyen koreográfia vagy előre begyakorolt mozdulatsor nincs benne: itt a harcosok tényleg megütik egymást. Az éles küzdelmek ezúttal is kivívták a közönség elismerését, a fehérváriak a Városház téren hangosan buzdították a lovagokat és ki-ki a maga városrészéért szoríthatott.