Lerakták a Corvinus új, székesfehérvári épületének az alapkövét

Az előadótermek és laborok mellett egy modern könyvtár is lesz az új épületben, a területen pedig hamarosan egy olyan egyetemi kisváros alakul ki sportcsarnokkal és a századelő hangulatát idéző épületekkel, árnyas fák alatti, zöld közösségi terekkel.

Lerakták a Corvinus új, fehérvári épületének az alapkövét

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében 1,475 milliárd forint támogatást nyert el a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusának infrastrukturális fejlesztésére és tudásközpontjának kialakítása.

Az új campusépület alapkövét Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Cser-Palkovics András polgármester és Pavlik Lívia kancellár, Lánczi András a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és Vargha Tamás Fehérvár országgyűlési képviselője, honvédelmi államtitkár közösen rakta le.

Néhány hete már elkezdődött a Budai úti volt laktanyaépület bontása, melynek csaknem másfél milliárdos rekonstrukcióhoz hozzájárul a város is. A Széphő Zrt. kiépíti a távhővezetéket az épületig, a Zrínyi utcában új szennyvíz és csapadékvíz csatorna épül, továbbá a zöldfelület fejlesztését és a parkolási lehetőségek kialakítását is segíti Székesfehérvár.

2019 májusára készül el az új épület

A mintegy kétezer négyzetméter alapterületű épületben összesen öt előadóterem lesz, melyből a legnagyobb 160 fős lesz a földszinten, de lesz egy 80 és egy 40 fős terem is. Oktatótermek, szemináriumi termek, konzultációs szobák és számítógépes oktatószobák is épülnek, az emeleten pedig egy könyvtár szolgálja majd a hallgatókat azokon a helyiségeken kívül, ami egy modern egyetemi campus épülethez szükséges.

Dr. Pavlik Lívia kancellár köszöntőjében a múltba kalauzolta a hallgatóságot: 70 évvel ezelőtt vált önállóvá a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, a mai BCE jogelődje. A kancellár párhuzamot vont az 1948-ban és a 2018-ban az egyetemet érintő események között, amelyek jelentős infrastrukturális beruházásokat jelentettek-jelentenek az intézmény számára: „Újra egy romos épület előtt állunk, és építkezésbe kezdtünk, amely nem csupán egy épület, hanem sokkal inkább a tudomány továbbépülését jelenti.” – fogalmazott. Dr. Pavlik Lívia felidézte az eredetileg a lovassági laktanyához épült tiszti épületek történetét, amelyek egyik tagja lesz a campus új épülete: „A beruházást döntő részben finanszírozó EU-s forrás mellett jelentős összegű helyi önkormányzati, valamint intézményi saját forrás is megjelenik a beruházás finanszírozásában, ami mutatja, hogy a fehérvári campus fejlesztése közös érdekből történik.

Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár azt fejezte ki, hogy nem tipikus esemény részesei a megjelentek, hiszen egy már álló épület alapkövét készülnek lerakni: nem rombolták le a régi épületet, hanem azt felhasználva fogják új tartalommal megtölteni – aminek szimbolikus jelentősége is van. Az államtitkár felidézte azt a három évvel ezelőtti eseményt, amikor a polgármesterrel először beszéltek a dinamikusan fejlődő Székesfehérvár felsőoktatásának jövőjéről: „Az nem lehet, hogy ebből a városból a diákok elmenjenek Budapestre tanulni, majd utána nem jönnek vissza, és így az itteni vállalatok munkaerő-problémákkal küzdenek.” A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérváron létrehozott campusával kapcsolatban kiemelte: „Az akkori hallgatói jelentkezői létszámhoz képest ma háromszor annyian jelentkeztek ide első helyen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak hogy jó volt a nem tipikus ötlet, hanem úgy tűnik, hogy ezt a környezetünk is elfogadta. Bízunk benne, hogy azok a hallgatók, akik itt fogják megkezdeni és befejezni a Corvinus Egyetem alap- vagy mesterképzését, valóban Székesfehérváron maradnak – az egyetem és a város mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez így legyen.” – fogalmazott az államtitkár, és a csak itt megtalálható képzésekre, illetve a duális képzési formára utalt, valamint a jó gyakorlatot méltatta a beruházás kapcsán.

A nőket, majd a diákokat külön köszöntötte dr. Cser-Palkovics András polgármester, kifejezve, hogy az itt tanuló hallgatók hitelesítik mindazt a törekvést, ami megvalósult, és értük történik az éppen folyó beruházás is. Szól a fejlesztés a Corvinusról, a nagy múltú épület megmentéséről, parkosításról, szól majd egy új multifunkcionális csarnok és több száz, a diákokat szolgáló lakások megépítéséről: „Szól az ő jelenükről, az ő jövőjükről, amely egyben ennek a régiónak, a városnak és az egyetemnek a jövőjét is jelentheti. Ez igaz Budapestre és igaz Székesfehérvárra is.” A polgármester két, a héthez kötődő eseményre hívta fel az ünnepség résztvevőinek a figyelmét: az egyik az Arconic-Köfém Kft. egy 35 milliárd forint értékű beruházásához kapcsolódó alapkőletétel, a másik pedig a helyi felsőoktatásnak az újabb alapköve: „A két alapkőletétel kifejezi ennek a városnak a jelentőségét, jelenét és jövőjét is. A kettő szorosan összefügg. Hogy fejlődik a magyar gazdaság, ez jól látható. Több mint 10%-kal nőtt az iparűzési adóbevételünk 2017-ben – ez csak úgy történhet meg, ha az ipari termelésünk növekszik. Nem tudunk olyan gazdasági szereplővel találkozni, aki ne kérné rajtunk számon, és ne határozná meg közös állami, önkormányzati és az oktatáson keresztül megjelenő és a cégek felelősségét és együttműködési kényszerét: hogy a szakképzett munkaerő vonatkozásában a fiataloknak perspektívát tudjunk mutatni.” – fogalmazott a polgármester az oktatás fejlesztésének szükségességéről.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője a kormány, a város és az egyetem összefogását méltatta. A székesfehérvári huszárlaktanya épületegyüttesének történetére utalva azt mondta: „Ez azért is nagyon fontos, mert megmutatja, hogy ha a Magyar Honvédségnek már nincs szüksége egy laktanyára, akkor azt lehet közösségi célokra használni – ahogy a székesfehérvári felsőoktatás példája mutatja.”