A tavalyi csapadékos nyár és a február óta tapasztalható, az évszakhoz képest jóval melegebb időjárás miatt már erőteljesen érezhetjük a szúnyogok jelenlétét. Bár a mostani hűvösebb idő lassítja fejlődésüket, Székesfehérvár köz- és külterületein már megkezdődött a biológiai szúnyoggyérítés.
Országosan ezen a héten indult el a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít - adta hírül katasztrofavedelm.hu.
Mint írják, tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni légi biológiai védekezés zajlik. A központi szúnyoggyérítés mellett Székesfehérvár Önkormányzata - saját kezdeményezésre - néhány éve kezdte el a lokális, biológiai gyérítés rendszerének kialakítását az eredményesség növelése érdekében.
Magunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy kevesebb szúnyog legyen
A biológiai gyérítés sikeréhez a fehérváriak együttműködése nélkülözhetetlen, csak közös erővel előzhetjük meg azt, hogy ellepjenek bennünket a csípőszúnyogok! A madarak itatójában érdemes gyakran cserélni a vizet, hogy a szúnyoglárváknak ne legyen idejük kitenyészni a vízben. A szúnyogok általában 5-6 hétig élnek és ezalatt többször is rakhatnak petéket. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyjunk pangó vizet az udvarunkban és lehetőség szerint a házunk környékén sem, illetve beszéljünk a szomszédokkal, fogjunk össze hogy ők se hagyjanak pangó vizeket az udvaron. Az esővízgyűjtő tartályokat, hordókat pedig érdemes letakarni, hogy ne petézhessenek bele a szúnyogok.
Április második hetében Székesfehérvár vizes élőhelyein több alkalommal is szemtanúi lehetett a lakosság annak, ahogy a szakemberek egy hosszú botra szerelt edénykével több helyről is vizet merítenek, majd megszemlélik a "zsákmányt". Ha jól fejlett szúnyoglárvákat találnak, akkor a következő lépés a biológiai szúnyoggyérítés, ám ezt csak azokon a köztereken és külterületeken végezhetik el, amelyeket feltérképeztek már. Érdemes azonban figyelni, mert a magántulajdoban lévő földeken, valamint a családi házak kertjeiben, az erkélyeken, kis előkertekben lévő kisebb-nagyobb vízfelületek, a hal nélküli kerti tavak, a bokrok alatt lévő madáritatók, a fedetlen esővízgyűjtő edények és akár egy homokozójátékban maradt kis víz is elegendő ahhoz, hogy a szúnyogok tovább szaporodjanak.
"A lakosság nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy elkerüljük a rendkívüli szúnyoginváziót. Ha figyelünk erre otthonunkban, házunk környékén, akkor visszaszoríthatjuk a szaporulatot. A szúnyogok ugyanis a legkisebb vízfelületre is leteszik petéiket, amelyekből a meleg hatására hamar kikelnek a lárvák, amelyek e vízből táplálkoznak és akár egy hét alatt kifejlődnek. Először bábbá alakulnak, majd kifejlődik a csípőszúnyog, amely azonnal keresni kezdi vértáplálékát, azaz minket embereket, vagy éppen melegvérű házi kedvenceinket találják meg." - meséli Kőszegi Dániel, miközben megmutatja a merítést követően a vízben sebesen mozgó lárvákat.
A szúnyogok 100 millió éves evolúcióval bírnak, jól látszik, nagyon jó stratégiákat alakítottak ki ez idő alatt, hogy életben maradjanak. Rendkívül jó a szaglásuk, éppen ezért sem a melegvérűek, sem egy pohárkányi víz nem "bújhat el" előlük. A körforgás folytatódik, ha ezt a láncot nem szüntetjük meg az udvarunkban, akkor akár egész nyáron csíphetnek bennünket a szúnyogok, ha csapadékos lesz az évszak. Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, már mondja is tanácsait a szakember: fedjük le a vízgyűjtőhordót, -tartályt, ciszternát szúnyoghálóval. Ne hagyjunk a kertben, teraszon, erkélyen lévő virágtartókban, cserepekben, kannában, madáritatóban hosszan vizet. Figyeljünk azokra a helyekre, ahol könnyen összegyűlik az esővíz, mert ez is éppen elég ahhoz, hogy felneveljük otthonaink körül a "házi" vérszívókat. A kerti tavat - ha nem telepítünk halat, amelynek táplálékul szolgálhat a szúnyoglárva akkor - takarjuk le, vagy, ha valamiért ez nem megy, használjunk szúnyoglárva irtó tablettákat a szúnyogok elszaporodásának megakadályozására.
A lakossági szúnyoggyérítésről a Szúnyoglárva program közösségi oldalon, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján is értékes információhoz juthatunk.
