Közösen emlékezett Államalapító Szent István Királyra Székesfehérvár és Fejér megye

 Székesfehérvár és Fejér megye Önkormányzata pénteken délután hagyományosan közösen emlékezett meg Államalapító Szent István Királyunkról. A Szent István szobornál tartott ünnepség után a résztvevők koszorúkat és virágot helyeztek el a Nemzeti Emlékhelyen, első királyunk szarkofágjánál. Ünnepi beszédet mondott Warvasovszky Tihamér Székesfehérvár polgármestere,és dr. Balogh Ibolya a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről!

 Augusztus 20-án a délelőtti mise és körmenet után az Államalapítás Ünnepén ismét Szent István sírjánál koszorúznak, majd a város Főterén Spányi Antal megyéspüspök áldja meg az új kenyeret.

Szent István Királyról

  Immáron 1007 esztendeje, hogy Géza fia Vajk a pápa által adományozott koronával magyar királlyá emeltetett. E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpátmedencétől északra élő népeket.

 István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.


 45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

 István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.