-
Tóvárosi lakossági fórum
Lakossági fórum volt szerdán este a Tóvárosban, ahol a résztvevők beszéltek a közlekedési szabályok betartásáról, a zajproblémákról, a rendőri jelenlétről és a parkolási lehetőségekről is. Szó volt a Bakony utcai bekötőút megépítéséről, amely jelentősen tehermentesítené a Balatoni utat is. Elhangzott, hogy közterületi és zöldfejlesztések, mellett jövő tavasszal kezdődik a Tóvárosi Óvoda több mint 300 millió forintos teljes felújítása.
2026.09.09. -
Fekete csütörtök Szárazréten
A magyar közlekedéstörténet egyik legsúlyosabb tragédiája a szárazréti vonatbaleset, amely 44 évvel ezelőtt történt. Tizenhat ember halt meg, amikor egy csuklós autóbusz vonattal ütközött, az áldozatok fele gyermek volt. Mint minden évben, így idén is megemlékeztek róluk a baleset helyszínén található emlékműnél.
2026.09.09. -
Útlezárások a Lecsófesztivál idején
Érdemes lesz autóval elkerülni a belvárost a hétvégén, jön ugyanis a XXI. Székesfehérvári Lecsófőző Vigasság. Ez idő alatt forgalomkorlátozásokra kell számítani a Zichy liget környékén.
2026.09.09. -
44 éve történt a tragédia
A 44 éve történt szárazréti baleset áldozataira emlékeztek a Farkasvermi úti vasúti átjárónál. 1982. szeptember 9-én 11 óra 55 perckor a 37-es busz ráhajtott a sínekre és összeütközött a Fehérvárra robogó gyors vonattal.
2026.09.09.
Közösen emlékezett a megye és a város a kommunizmus áldozataira
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján közös megemlékezést tartott az '56-osok terén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Fejér Megye Önkormányzata. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester, a Fejér Megyei Önkormányzat részéről pedig Dr. Molnár Krisztián főjegyző mondta el gondolatait az emléknapon, majd a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel műsorukkal a vészkorszak legsötétebb napjait. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.
VIDEÓ a cikkben!
2013.02.25. 11:09 |
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján közös megemlékezést tartott az '56-osok terén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és Fejér Megye Önkormányzata. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester, a Fejér Megyei Önkormányzat részéről pedig Dr. Molnár Krisztián főjegyző mondta el gondolatait az emléknapon, majd a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel műsorukkal a vészkorszak legsötétebb napjait. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.
A megemlékezés a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd Brájer Éva alpolgármester osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Beszédében kiemelte, hogy 1917 óta több mint 100 millióra becsülik a kommunizmus áldozatainak számát. „Az egyetlen ember, aki csírájában fojthatta volna el a vírus terjedését, merénylet áldozata let 1911-ben. Sztolopin ugyanazzal a lendülettel adott földet a parasztoknak, mint ahogy forradalmárokat köttetett fel. Sztolopin földhöz juttatott parasztjaira azonban keserves megpróbáltatások vártak később és szörnyű sors várt Sztolopinra is. A szociál-forradalmár terrorosztagok elsőszámú célpontja lett, egy sikertelen bombamerényletet követően egy kettős ügynök lőtte le őt.” - idézte fel Székesfehérvár alpolgármestere.
„Az áldozat, vagy áldozat-bemutatás vallástörténeti meghatározása szerint az istentisztelet legnagyobb cselekménye, amellyel egy áldozati tárgyat teljes egészében Istennek ad az ember. Tekintve, hogy a kommunisták nem ismertek sem Istent, sem embert, rájuk nem vonatkozik ez a megközelítés. Áldozatuk volt az, akit elpusztítottak, megnyomorítottak, kiszolgáltatottá tettek. De áldozatukká váltak egész országok azzal, hogy nemzetgazdaságukat gyengítették el, eltorzítva a hosszú évszázadokon át érlelt társadalomstruktúrájukat..” - emelte ki beszédében Brájer Éva alpolgármester.
„A kommunizmus áldozatainak emléknapján nem kerülhető meg a kérdés, miért nem látjuk még mindig a kommunizmus valódi arcát? Miért tartják magukat makacsul azok a meggyőződések, melyek szerint a kommunizmusnak szép, szent céljai voltak, csak a megvalósításuk sikerült balul?” - tette fel a kérdést beszédében Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat főjegyzője, majd Illyés Gyula szavaival válaszolt, mely szerint a „múltat is teremteni kell.” A főjegyző szerint az emléknap legfontosabb célja „találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét.” A beszédeket követően a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai elevenítették fel a kommunista diktatúra napjait, majd a résztvevők megkoszorúzták az 56-osok terén lévő emlékművet.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében ezen a napon a középfokú oktatási intézményekben is megemlékezéseket tartanak. Az emléknapot annak alapján jelölték ki, hogy 65 évvel ezelőtt, 1947. február 25-én letartóztatták Kovács Béla kisgazda képviselőt. Börtönbe vetették, a világtól elzárva vallatták, majd a Szovjetunióba deportálták. Kovács Béla a magyarok szemében a szabadság és a nemzet függetlenségének jelképe volt. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.