Közös fehérvári megemlékezés a Hősök Napján a háborúkban elesett katonákra

A hősök napja eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni.

Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját mégpedig minden év május hónap utolsó vasárnapján. A törvény kimondja, hogy a magyarság ezeréves történelme alatt fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon.

A kezdeményezéshez hagyományosan minden esztendőben csatlakozik Székesfehérvár Önkormányzata is.

A megemlékezéssorozat pénteken a város katonatemetőiben kezdődött, majd vasárnap a Belvárosban zárult. Déli 12 órakor a Hősök terén, a Fekvő katona emlékműnél tartottak tiszteletadást.

A háborúkban elesett katonákra emlékeztek

Dr. Cser-Palkovics András polgármester közösen helyezett el koszorút Lehrner Zsolt alpolgármesterrel, illetve a székesfehérvári közgyűlés megjelent tagjaival, Békési Ferencné, Östör Annamária és Végh Annamária önkormányzati képviselőkkel. Bejek Csanád Bendegúz, a Mi Hazánk Mozgalom képviseletében is részt vett a megemlékezésen. Ezt követően a Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében a szervezet elnöke, Lévai Miklós nyá. alezredes koszorúzott a Fekvő katona-emlékműnél. A hősök vasárnapján 15 órakor Pákozdon, a Doni Emlékkápolnánál Spányi Antal megyés püspök az első és a második világháborúban elesett katonákért mutat be szentmisét.