Magyarország, klímahelyzet, energiaválság - beszélgetés dr. Toldi Ottóval

A Mathias Corvinus Collegium legutóbbi előadásán izgalmas kérdésekről beszélt dr. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője. A téma a klímahelyzet, az energiaválság és az orosz-ukrán háborús helyzet volt. Az előadás előtt ezekről beszélgettünk vele.
2022.06.20. 13:10 |

- Véleménye szerint az emberiség pazarló életmódja miatt meddig élhet még a Föld?

- Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzet, az orosz-ukrán háború is rámutat arra, hogy meg kell becsülnünk azokat az erőforrásokat, amelyekkel rendelkezünk. Az MTA felmeréséi szerint évi 2600 petajoule potenciális megújuló energiaforrásunk van, ami a mi primerenergia szükségleteinknek a két és félszerese. Ez ma még csupán elméleti lehetőség, de ha a technológia olyan ütemben fejlődik, mint az elmúlt évtizedekben, ezekből is egyre többet és többet tudunk majd hasznosítani. Azért is jó lenne növelni az innováció sebességét, mert bőven van kitermelhető hagyományos és nem-hagyományos földgáz vagyonunk, csak még nagyon nagy költségekkel lehetne fokozni annak a kitermelését. Új helyeket is lehetne fellelni, amihez megvan minden geológiai lehetőségünk. Az új Nemzeti Energiastratégiában cél a hazai földgáz kitermelés fokozása, de valószínű, hogy a háborús és szankciókkal nehezetített helyzetben a megvalósítást 2030-nál, illetve 2040-nél korábbra kell hozni. Nagyon nagy nem hagyományos földgázkészleteink vannak jó mélyen, vizes közegben. Ezt a hatalmas kincset sajnos még nem tudjuk kihozni hatékony technológia híján. Pedig ennek mennyisége nem kevesebb, mint 3900 milliárd köbméter, az ország egy évben 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt. Ezen kívül van jókora barnaszén és lignit vagyonunk, amit jelenleg ugyan nem lehet klímabarát módon hasznosítani, de e téren is lehetne keresnivalónk. Ma a világon sok olyan technológia van, ami káros-anyag kibocsátásmentesen működik, ezzel az a probléma, hogy egy atomerőmű árába kerül. Összességében kijelenthetjük, vannak lehetőségeink, nem vagyunk fegyvertelenek.

Az emberiség hány évtizedes hátrányba sodorta magát a helytelen döntések miatt? Magyarországon például bezárták a bányákat, mert van kőolaj bőven, aztán...

- Magyarországon a szén alkalmazásokból való kilépés sokkal hamarabb következett be, mint mondjuk Európában. Nálunk 1987-ben került átadásra a Paksi Atomerőm, ami nagyrészt széntüzelésű erőműveket váltott ki, majd a földgáz-tüzelésű erőműveink nagy része is szénkapacitású erőműveket helyettesítettek. Akkor volt is komoly válság a magyar szénágazatban. Angliában hatalmas sztrájkok voltak a szén miatt, nálunk csak azért nem, mert a kommunista időszakban nem illett sztrájkolni... A magyar energiaszektor hamar kitisztult, ami nem volt jellemző a világ túlnyomó részén. Európa nagyon gazdag volt szénben és lignitben, ez volt a fő energiahordozó, egészen addig, míg az Északi-tengeri földgázlelő helyeket fel nem fedezték. Amíg ebből a földgázból bőven volt, valóban pazarló módon bántunk vele. Azt hittük, hogy a természet forrásai végtelenek, nem kell méricskélni, hiszen sosem fogynak el azok. Ma már pontosan tudjuk, hogy a fosszilis anyagok elfogynak, mindenkinek megvan a termelési hozamcsúcsa, adott a nyugati világ túlfogyasztása, a fejlődő világ pedig túlnépesedik, ezért, a föld ökológiai tűrőképességét sokszorosan meghaladjuk. Nehéz, és nagy kérdés, hogy ki mer felvállalni ma egy globális születésszabályozási programot?

Az Európai Unió klímapolitikája árt, használ, vagy ártani nem használ?

- Akkor nagyon sokat használna, ha azzal párhuzamosan haladna, amit a műszaki, technikai lehetőségek megengednek. Az a baj, hogy a koraérett zöldítésnek még nincs meg a műszaki feltétele. Ez akkor lenne meg, ha költséghatékonyan tudnánk a villamos energiát tárolni. Csakhogy nincsenek akkora méretű akkumulátorok, mint amilyenek kellenének, bár kísérleti projekt létezik, de, hogy mikorra lesz valóság belőle, ezt a szakemberek 2040 előttre nem jósolják. Ami azt jelenti, hogy egészen addig a zöldítés csak korlátozottan kövezhet be. Jelen pillanatban az időjárás függő megújuló villamos energiatermelést földgáztüzelésű erőművekkel egyensúlyozzuk, és ez azt eredményezte, hogy Európa a földgázfüggését még magasabbra emelte. Lopakodóan a zöldítés mellett ott volt a földgázfüggés, a problémák egyik eredője éppen az, hogy a földgáz nélkülözhetetlenné vált.

- Európának, Magyarországnak milyen alternatívái vannak a közeljövőben?

- Magyarország a szlovák- magyar és az osztrák magyar interkonnektoron keresztül az európai piachoz is elég jó kapacitásokkal tud kapcsolódni, gyakorlatilag a teljes import igényünket ki tudjuk elégíteni nyugati irányból és a balkáni irányból is. Az más kérdés, hogy nyugati irányból is orosz gázt kapunk, de az elvi infrastrukturális lehetőség megvan. Adottak nálunk az egyedülálló, hatalmas méretű földgáz tárolóink, az ország éves fogyasztásának több, mint 60 százalékát tudjuk tárolni. Ráadásul e tárolók csak részben működnek piaci alapon, ezek fölött az állam diszponál, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a mi energia szektorunk viszonylag válság álló.

- Magyarország élhet elszigetelten?
- Ebbe az irányba azért ne menjünk el! Magyarország tud sziget-üzemmódban működni, de nem most és nem rövidtávon. Ahhoz, hogy sziget-üzemmódban működjünk, a Mátrai-erőműnek a lignit blokkjait nem szabadna leállítani 2029-ben, sőt modernizálni és bővíteni kellene a termelést. Paks 2-re mindenképpen szükség lesz, mi több, Paks 1 második üzemmód hosszabbítási projektjét is fontolóra kéne venni. Azt a megújuló technológiát pedig, ami közelít a piaci életképességhez, terjeszteni és promotálni kell.

- Az orosz-ukrán háború mennyire vetheti vissza a világot a fejlődésben?

- Számomra és sokak számára csak most derült ki, hogy Oroszország és Ukrajna mennyire fontos az energia és az ásványanyag szempontjából, valamint az élelmiszer és műtrágya termelést tekintve. Ez a helyzet döbbenti rá az embereket, hogy milyen nehéz ma a helyzet. Az ENSZ élelmiszer projektjének az volt az alapja, hogy a viszonylag olcsó és jó minőségi orosz és ukrán gabonát megvásárolva olcsón, vagy ingyen adták az éhező országoknak. Ez nagyon fontos szociális program volt a világban, ami most ellehetetlenült. Vannak próbálkozások arra, sőt az oroszok is hajlanak rá, hogy azt a 20 millió tonna ukrán búzát kijuttassák az ukrán kikötőkből, de ehhez kölcsönösség kell, tehát az orosz búzát is muszáj kiengedni a rendeltetési helyükre. Ehhez némi emberi jóakaratra lesz szükség. Az Európai Unió és az európai országok már keresik annak az útját, hogy kontinentális szállítással miképp tudják a bent rekedt búzát más kikötőkbe eljuttatni. Ez nyilván más nagy európai gabonatermelő országnak is nyújt lehetőséget, lehet, hogy ez a magyar gabonának is megnyithatja az útját.- A különféle zöld energiáknak – szélerőművek, napkollektorok stb.- hány évre lenne szüksége ahhoz, hogy felválthassa, vagy kisegítse a többi energiaforrást?

- Lehet, hogy úgy tűnhet, nem vagyok nagy barátja a zöld energiáknak. Pedig nem úgy van. Tény: a fosszilis energiahordozók elfogynak, és ne feledjük, minden, ami kijön a kéményből, az az egészségünket súlyosan károsítja. Bármilyen meglepő, ennek a kijövő füstnek nem a szén-dioxid a legveszélyesebb része. Az időjárásfüggő megújuló energiáknál Közép-Európai viszonyok között a napenergia 1600 órában hasznosítható a napelemek kapacitását figyelembe véve, a szél pedig 2400 órában és egy évben 8760 óra van. Sajnos jelenleg csak ezt tudjuk bekalkulálni. De be kell kalkulálni, és amíg nincs áramtárolás ipari szinten, addig ez lesz a helyzet!

Aranybulla emlékév 2022.

Kiállítás

Facebook

Eseménynaptár

2022. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár