Ki Márton napján libát nem eszik - ludaskásával ünnepelt a Fehérvári Polgárok Egyesülete

A megemlékező műsor részeként felléptek a Felsővárosi Iskola és a Hermann László Zeneiskola diákjai, Szent Márton életéről tartott előadást Tornyai Gábor atya és lehetőség volt ludaskása kóstolásra is.

Szent Márton napjához számos népi hagyomány kötődik. Szent Márton, 316-ban született egy római tribunus fiaként Savariában, a mai Szombathelyen. 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották. A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Az irgalmas felebaráti szeretet megtestesítőjeként a katonák, utazók, foglyok, rabok, parasztok, pásztorok pártfogója, patrónusaként tartják számon.

A megnyitón Palkovics Lajos a Fehérvári Polgárok Egyesületének elnöke idézte fel Szent Márton alakját, majd szólt arról a hagyományról is, amelynek keretében az egyesület minden évben megemlékezik a jeles napról. Földi Zoltán önkormányzati képviselő, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke a megnyitón a fehérváriak nevében köszönte meg, hogy a Fehérvári Polgárok Egyesülete gondozza ezt a fontos hagyományt. Földi Zoltán kiemelte, hogy Szent Márton alakja az önzetlenség szimbóluma, azt üzenve nekünk, hogy figyeljünk oda jobban egymásra és kövessük az irgalmas püspök példáját.

A délutánt ludaskása kóstolás zárta. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Márton emellett az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az idei szüreti termés eredménye.