Kézilabda, Alba Fehérvár KC - sok-sok munkával és fiatal csapattal előre!

Horváth Roland nyolc éve edző az élvonalban, Siófokon kezdte pályáját, onnan Békéscsabára vezetett az útja, majd Érd után Székesfehérvárra került.

A csapat négy mérkőzést játszott le eddig a felkészülés során, a román Baia Mare csapatától az első mérkőzésükön kikaptak, a Székesfehérváron megrendezett Collagenius Kupa során nyertek a Budaörs ellen, de vereséget szenvedtek a német Tus Metzingen csapatától és a Japán válogatottól.

- Hogy mi az edzői ars poeticám? - kérdezett vissza Horváth Roland. - Az, hogy hadd segítsek! Az-az segítsen nekem a játékos abban, hogy tudjak neki segíteni. Ha a játékos odaadással teszi a dolgát, akkor bátran mondhatom neki, hogy lám, a munka nem hazudik, hiszen jobban megy minden csapaszinten és az egyénnek egyaránt. Ami biztos, a jól elvégzett munkát mindenkitől kőkeményen behajtom és számonkérem.

A fiataloknak szeret teret adni, Csakhogy a fiatalokkal nem könnyű a csapat helyzete az olyan erős bajnokságban, mint a magyar, igaz?

Igen. Nehéz kérdés ez, ami biztos: rizikós a nagyrészt fiatalokkal játszó(k) helyzete. De azt gondolom, ha én sem teszem előtérbe az ifjakat, akkor ki? Hozzunk külföldi játékost, bújjunk a sztárok mögé és akkor jó edzők vagyunk? Inkább vállalom a kockázatot, hogy a jól elvégzett munkával az ifjak az első évet túléljék, a másodikban fejlődjenek, a harmadikban pedig már jó csapatban kézilabdázzanak. A tehetségnek utat kell adni! Nálam az jelenti a jó munkát, ha elérem azt az eredményt, amire adottak a lehetőségek, és emellett a fiatalok fejlődését is biztosítom. Székesfehérváron sok tehetséges ifjú van a csapatban, hozzájuk társul néhány rutinosabb kézilabdázó, és most jött el az az év, amikor a fiatal tehetségeknek cserejátékosból meghatározó játékossá kell válniuk.

Mikor elvállalta a munkát, milyen gondolattal kezdte el a tevékenységét?

Azt láttam, hogy sok nagyon jó képességű játékos van Székesfehérváron, és ha tudják teljesíteni azt, ami bennük van, akkor elérhetjük a célunkat.

Miért, mi a cél?

Tegyük tisztába a helyzetet: a tavalyi csapatból hiányzik a kezdőkapus Tea Pijevics a horvát válogatott első számú hálóőre. Az ő teljesítménye meghatározó volt a győztes mérkőzéseken, de ő nincs. Hiányzik két hármas védő, őket is pótolni kell. A kapus és a védekezés szerepe döntő lehet. Láttuk a tornán is, hogy amikor jó volt a védekezés és volt kapusteljesítmény, akkor a Budaörs ellen fordítottunk és győztünk, a Metzingen ellen ötgólos hátrány után a végén a bírók által elvett gól miatt kaptunk ki egy góllal. Japán ellen is majd 20 percig rendben voltunk, a többi már nem volt jó, de a lányok elfáradtak a harmadik meccsre, hiszen kemény munka közben vagyunk. Sokat, nagyon sokat kell még dolgoznunk a fiataljainkkal, illetve mindenkivel. A lényeg: fejlődjünk, szerezzünk pontokat, ha ez meglesz a középmezőnybe jutás lehet a reális célunk!

A két beállós játékost - akiknek a tornán voltak jó perceik - arról kérdeztük, mi az az eredmény, amivel elégedettek lesznek a bajnokság végén, illetve milyen teljesítményt várnak maguktól?

- Minél jobb helyezést szeretnénk elérni, bár még nehéz megmondani, hogy ez szám szerint mi lehet, hiszen még nagyon az elején vagyunk. Azt gondolom, érjük el a lehető legjobbat, ha a végén EHF Kupát érő helyen végzünk, akkor már jók leszünk! - mondta Kocsis Bettina.

- Ha a megbeszélteket fel tudjuk vinni a pályára, az jó dolog lesz, és joggal bizakodhatunk a jobb helyezés elérésében. Ami pedig engem illet, a célom, hogy minél többet fejlődjek! - tette hozzá a magáét Kövér Luca, aki friss junior Európa bajnokként érkezett Székesfehérvárra.