Kevés csődeljárás és rossz fizetési fegyelem Magyarországon

Az idén az első negyedévben 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az egy évvel korábbihoz képest, a legkockázatosabb továbbra is az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. A hitelminősítéssel és hitelbiztosítással foglalkozó Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint az év további részében sem várható lényeges javulás. Továbbra is rendkívül alacsony az "igazi csődeljárások" száma, a jelentés szerint sajnálatos, hogy Magyarországon a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti.

Véleményük szerint a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítést, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipart érdemes fokozott figyelemmel kísérni, valamint kockázatos terület a fémfeldolgozás és az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás is.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első negyedévben 21 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. A közlemény szerint csaknem 30 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma. Ennek több oka is lehet: a végelszámolás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására. Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére.

A felmérés szerint gyakori, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy az adós végelszámolást indított maga ellen vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások volumene 14 százalékkal nőtt.

Továbbra is rendkívül alacsony az "igazi csődeljárások" száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azok megmentésére irányulnak. A Coface szerint sajnálatos, hogy Magyarországon a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken. Az idei év első három hónapjában csak 2 ilyen eljárás indult Magyarországon, jóval kevesebb, mint 2007 első negyedévében.

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Az összes ilyen eljárás 30 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikai, valamint a számítástechnikai tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban. A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő takarítás, fuvarozás, papíripar és fémipar értéke is az országos átlag fellett található - áll a közleményben.

Az idén az első negyedévben a legtöbb eljárást a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31,84 százalékát, Szabolcsban pedig 11 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

A felmérés szerint a kockázatkezelési kérdésekben nem gondolkodnak előre a magyar vállalatok. Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája. Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat. Megoldást kíván az is, hogy a vállalkozások túlnyomó többségénél nem alakultak ki a megfelelő követelésmenedzsment-szabályok, a követelések nyilvántartását, behajtását gyakran a cég vezetője, a pénzügyi vezető vagy éppen a könyvelő végzi.