-
Csendes mécsesgyújtással emlékeztek az ’56-os mártírokra az Országalmánál
Hagyományosan az Országalmánál szervezett mécsesgyújtással emlékezett meg Székesfehérvár Önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól november 4-én, a nemzeti gyásznapon. Hetven évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a szovjet csapatok inváziója a szabadságharc leverésére.
2026.11.04. -
Lakossági fórum a Köfémen
Kedden este a 14. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta lakossági fórumra a Köfém lakótelep, Ráchegy, Búrtelep és Székesfehérvár-Börgönd városrész lakóit a Köfém Művelődési Házban. Szó volt a januárban életbe lépő autóbusz-menetrend bővítéséről, a Huszár utcai játszótér kialakításáról, a Köfém sportcsarnok és a Csitáry uszoda felújításának lehetőségeiről. A város főépítésze pedig a városban zajló társasház építésekről tartott részletes tájékoztatót.
2026.11.04. -
Lakossági fórum a Köfémen
A 14. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta lakossági fórumra a Köfém lakótelep, Ráchegy, Búrtelep és Székesfehérvár-Börgönd városrész lakóit a Köfém Művelődési Házban.
2026.11.04. -
Főhajtás a hősök előtt
Minden évben november 3-án a nagy háború hőseinek emléke előtt tiszteleg Székesfehérvár közössége. Városunk első világháborús emlékműve, a Fekvő katona szobra előtt néma koszorúzással emlékeztek a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre.
2026.11.04.
Keresztet állítanak Székesfehérváron a katyñi áldozatok emlékére
Emlékkeresztet állítanak Székesfehérváron, a második világháború idején történt katyñi vérengzés áldozatainak tiszteletére. A kezdeményezést a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség indította útjára, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János székesfehérvári képzőművész fából készült alkotása a Jávor Ottó téren kap helyet, a tervek szerint a 2012. március 23-án megrendezésre kerülő Magyar-Lengyel Barátság Napján avatják fel.
2012.02.16. 10:30 |
Emlékkeresztet állítanak Székesfehérváron, a második világháború idején történt katyñi vérengzés áldozatainak tiszteletére. A kezdeményezést a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség indította útjára, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János székesfehérvári képzőművész fából készült alkotása a Jávor Ottó téren kap helyet, a tervek szerint a 2012. március 23-án megrendezésre kerülő Magyar-Lengyel Barátság Napján avatják fel.

Róth Péter alpolgármester a fellállítandó kereszt helyszínén tartott tájékoztatón felidézte, hogy a katyñi mészárlás néven ismertté vált tömeggyilkosságot 1940 tavaszán, titokban követték el Sztálin parancsára. Az orosz csapatok csaknem 22.000, a Szovjetunió területén található hadifogolytáborokban raboskodó lengyel katonatisztet, rendőrt és értelmiségi civilt végeztek ki a Katyñ melletti erdőkben, maradványaikat pedig tömegsírokba rejtették. A tragikus események örökké fájdalmas nyomot hagytak a lengyel történelemben.

„A lengyel és a magyar népet ezeréves hagyományokra épülő barátság, mély rokonszenv köti össze. Ezért tartottuk fontosnak, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassuk a Katyñi emlékkereszt felállítását. A Közgyűlés döntésének értelmében a város 125.000 forint hozzájárulást biztosít a kiadások finanszírozására.” – mondta Székesfehérvár alpolgármestere. Róth Péter kiemelte, hogy a korábbi tervek szerint az keresztet már tavaly felállították volna, ám a helyszín kiválasztása miatt 2012-re halasztották a döntést. Úgy véli, hogy a március 23-án megrendezésre kerülő Magyar – Lengyel Barátság Napja méltó körülményeket biztosít az emlékkereszt felavatásának. „A Jávor Ottó téren álló Corpus Hungaricum szobor az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket, az ugyancsak ide tervezett katyñi alkotás a lengyel nép fájdalmát idézi fel. A tér így közös érzelmi bázisául szolgál a történelmi eseményeknek.” - tette hozzá.
Ugyancsak a lengyel - magyar barátság és a közös emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke. „A lengyel nép számára ugyanolyan, soha ki nem heverhető trauma a katyñi erdőben meggyilkolt katonatisztek elvesztése, mint nekünk a 2. magyar hadsereg megsemmisülése. Az Európában, de talán az egész világon példa nélküli barátság természetessé teszi számunkra az együttérzést, és kötelezővé azt, hogy egymás halottaira is kegyelettel gondoljunk, emlékezzünk és emlékeztessünk.” Hozzátette: „Szövetségünk minden tagja tudja, hogy mit jelent egy nemzet és az egyén számára elveszíteni szülőt, testvért, fiút, rokont, ismerőst….tehát tudja, hogy mit jelent a hasonló tragédia lengyel barátaink számára.” Bobory Zoltán elmondta, hogy az irodalom révén létrejött kapcsolatok is szerepet játszottak abban, hogy keresztet állít a város a lengyel tragédiára emlékezve. Szavai szerint fontos, hogy Székesfehérvár neve fogalom legyen a lengyelek számára és tovább erősödjenek a városok, megyék közötti baráti kapcsolatok. Kiemelte továbbá, hogy Fejér Megye Önkormányzata erkölcsi támogatásáról biztosította a szövetséget a kezdeményezés megvalósításával kapcsolatban.