Az államalapítás ünnepén Székesfehérvárra érkezett Magyarország köztársasági elnöke. A Városháza Dísztermében rendezett ünnepségen egy rövid kulturális műsort követően az állami ünnepségek részeként mondott hivatalos ünnepi beszédet Novák Katalin államfő, beszéde előtt dr. Cser Palkovics András polgármester köszöntötte a megjelenteket és az ünnepet.
Az állami ünnepségek részeként mondott hivatalos ünnepi beszédet Novák Katalin államfő augusztus 20-án Székesfehérváron.
A Városháza Dísztermében rendezett ünnepségen egy rövid kulturális műsort követően dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy eredetileg a Szent István szobornál tervezték ezt az ünnepséget egy közel 200 éves fa árnyékában, azonban az időjárás közbeszólt és a kezdeti szomorúság, csalódottság helyét a hála érzése vette át: "Sokat imádkoztunk azért, hogy végre az eső megjöjjön, hogy legyen csapadék, hogy legyen gabona, legyen kenyerünk. Szimbólikus, hogy éppen Szent István ünnepe előtti este érkezik meg két-három hónap után ez az eső. Ha innen nézzük, hálával tartozunk a gondviselésnek." - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere. Beszédét követően Novák Katalin államfő mondta el ünnepi gondolatait.
Székesfehérváron mondta el ünnepi beszédét Novák Katalin köztársasági elnök
Ünnepi beszédében a köztársasági elnök azt kívánta, hogy az Isten kíméljen meg bennünket a háborútól és őrizze katonáinkat és családjainkat békében, hogy ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, ne engedje őket hódító háborúkba és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé!
Novák Katalin örömmel fogadta el a város meghívását, hogy a keresztény Magyarország történelmi városában ünnepeljen. "Megfogadjuk a királyi oklevél szavait, Aranybulla intését és itt vagyunk, megünnepelve az államalapítást. Kiemelte, hogy katonatisztjeink ma ünnepélyes esküvel fogadták, hogy a törvények betartásával és betartatásával Magyarországot életünk árán is megvédik."
Novák Katalin köztársasági elnök Székesfehérváron Szent István ünnepén
Ünnepi beszédében a köztársasági elnök azt kívánta, hogy az Isten kíméljen meg bennünket a háborútól és őrizze katonáinkat és családjainkat békében.
"Mi, az ország vezetői megtesszük mindazt, ami lehetséges, azért, hogy magyar földön ne folyjon vér.." - fogalmazott Novák Katalin államfő, aki beszédében feltette azt a kérdést is, hogy kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel is szembe kell néznünk?
"Ünnepelhetünk-e akkor, amikor a földjeink áztató esőért szomjaznak, az árak egyfolytában emelkednek, amikor bizonytalan, hogy lesz-e mivel fűteni és hogy tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot? Van-e ok, hogy és alkalom az ünneplésre akkor, amikor családok százezrei gondolják újra aggodalommal a kiadásaikat, korábbi terveiket?" A feltett kérdésekre válaszolva a köztársasági elnök leszögezte: "Kell az ünnep!" hiszen "épp most van szükségünk igazán arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelnünket és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket"
Most kell Szent István hitéből, bátorságából erőt merítenünk!
A köztársasági elnök felidézte, hogy Szent István napját még a kommunista diktatúra sem merte teljesen elvenni tőlünk, csak lényegétől igyekezett megfosztani, hiszen titkon akkor is tudták, hogy mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret pedig nem lehet kitépni a magyarok szívéből. "Egybeforrt a sorsunk Európáéval, amely elköteleződést Géza fejedelem és Szent István királyunk után mi az Európai Unióhoz való csatlakozás által erősítettük meg. Szent István jól döntött, miképp a rendszerváltó magyarok is. Ma sem az kérdés hová tartozunk, hanem hogy hova tartozunk, hanem, hogy ezer év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa." – mutatott rá az államfő. Kiemelte azt, hogy hogy Magyarországnak szüksége van az európai államok közösségére és nekik is szükségük van ránk. Éppen ezért ma amikor kontinensünk nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.
Fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket!
"Nekünk magyaroknak is fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, ahogy a többieknek is, országaink között ugyanakkor jelentősek a különbségek, ezt is tudomásul kell venni. Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, sem a minket megillető pénzzel sem az általunk elutasított ideológiákkal" – fogalmazott a köztársasági elnök. Az államfő ennek kapcsán rámutatott: nehéz időket élünk, és még kijózanítóbb idők jönnek. A világ és ezen belül Európa rendjének megőrzéséhez bátor és határozott vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és igazságosság fenntartására, és nem riadnak meg a pillanatnyi megméretésektől, akik türelmesek és józanok tudnak maradni.
Az ünnepség keretében áldotta meg az új kenyeret Spányi Antal megyés püspök, és kérte Isten áldását valamennyi magyar család kenyerére és életére.
„Az egyik út az életre vezetett, a másik a pusztulásba. Talán még Szent István sem tudta, de helyesen ő az élet útját választotta. Szent István felemeltetésének, megdicsőülésének napja augusztus 20-a, az új kenyér megáldásának napja is. Az új kenyér az életből van, az életet szolgálja.” - emelte ki ünnepi gondolataiban Spányi Antal püspök. A megyés püspök az új kenyeret megáldotta és kérte Isten áldását valamennyi magyar család kenyerére és életére.
Magyarország köztársasági elnöke a Városháza Dísztermében tartott ünnepség után Székesfehérvár polgármesterével közösen tett sétát a Városház téren, ahol hagyományőrzők várják egész nap a látogatókat.
