Jurták, íjak, régi mesterségek - városrészi piknik és időutazás a Palotavárosi tavaknál

Már kora reggel többen sürögtek a palotavárosi Királyok Parkjában, ahol a résztvevők felállították azt a vezéri jurtát, amelyet a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület készített négy évtizeddel ezelőtt.

Az 1987-ben Gránátalma-díjjal is elismert jurtát annak idején Mándoki Kongur István, László Gyula és Lükvő Gábor segítségével építették fel először. A jurta felállítása már önmagában is érdekes program volt, az összehangolt, több résztvevőt igénylő műveletet az érdeklődők is végigkísérhették, s természetesen közben kérdezhettek is például Berta Józseftől. A Fejér Megyei Népművészeti Egyesület alapító tagja bemutatta azokat az egyszerű, ám rendkívül hatásos kötözési módszereket, amelyekkel stabilizálni lehet a jurtát, s persze arról is szó esett, miként éltek elődeink ebben a különleges, kör alakú otthonban. Kérdésünkre Berta József azt is elárulta, hogy bizony minden évben van teendő a jurtával, hogy állapotát szinten tudják tartani. A csodálatos „sátor” annak idején rackajuh-gyapjúból készült, de néhány javításnál csak merinó-gyapjút sikerült beszerezni a nemezeléshez, aminek a textúrája kicsit más. Mindenesetre a kézzel készült remek ezúttal is gyönyörűen mutatott a Királyok Parkjának dombján!

Jurtanap a Palotavárosban 2026.

A városrészi pikniken és természetesen a jurta felállításán tevékenyen is részt vett Viza Attila önkormányzati képviselő, aki hangsúlyozta, szakrális töltetű helyen zajlik a rendezvény, hiszen 14 faragott szobor emlékezik királyainkra, királynéinkra. Örömét fejezte ki, hogy az utolsó nyári hétvégén ismét lehetőség nyílik megmutatni nemcsak a palotavárosiaknak, hanem valamennyi érdeklődőnek eleink hagyományait.

A Jurtanap egyik célja, hogy a résztvevők megismerhessék azt a régi építkezési és lakhatási formát, amely a nomád élet része volt. Mint hangsúlyozta, aki részt vesz egy ilyen jurtaépítésben, saját szemével láthatja, hogy ez valóban nagy közösségi munka.

A nap folyamán a Királyok Parkjában egymást érték a programok. A honfoglalás korához kapcsolódó kvíz és a rézlemez-domborítás mellett a résztvevők saját kezükkel mozgathatták meg az ősi őrlőkereket, az interaktív kiállításon pedig fegyvereket, páncélokat, viseleteket és egyéb tárgyakat lehetett megismerni. Aki szerette volna, kipróbálhatta a hagyományos íjat, no meg a csatacsillagdobást is. A kézműves asztaloknál nádduda és terménykép készült, 3D-s gipszmintákat lehetett festeni, valamint gyöngyfűzés, színezők és kifestők is várták az érkezőket.

Természetesen nem maradhattak ki a lehetőségek közül a népi játékok sem: gólyaláb, lépegetők, célba dobók, sajtlabirintus, falusi golf, hordólovaglás és lánctalpas menetelő is szerepelt a kínálatban. A lengő teke, az óriás jenga, a dobozdobáló, a csirkepofozó mellett népszerű volt a békaugratás, a csigafutam és a teknőgokart is. A népi játszóházban pedig eleinek kézműves hagyományai kapták a főszerepet, fonással, szövéssel, csuhézással és nemezeléssel ismerkedhettek a gyermekek és persze a szüleik is.

Délután Berta József és tanítványai, az Atilla Király Gimnázium tanulói mondanak mesét, majd Viasz Zoltán, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke tart népi hangszerbemutatót, amelyen a pásztorfurulyával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődők. A programok zárásaként Berta József és Rezsnyák Anna Sára „Életfa” című néprajzi előadását hallgathatják meg a résztvevők. A program a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület és a Szent István Király Múzeum együttműködésével valósul meg.