Jelentős fejlesztések a Depóniánál - beszélgetés Steigerwald Tibor ügyvezetővel

A múlt heti közgyűlésen elfogadta Székesfehérvár képviselő testülete a Depónia 2019-es üzleti tervét. A jelenleg mintegy kettőszáz embert foglalkoztató közszolgáltató soha nem látott fejlesztések előtt áll. A tavalyi 3.6 milliárdhoz képest 4.2 milliárdos árbevétellel számolnak, jelentős bérfejlesztést is tartalmaz. Az üzleti tervről és a fejlesztésekről Steigerwald Tibor ügyvezetővel beszélgettünk.
2019.03.29. 08:28 |

Az üzleti tervben ugyan nem szerepel, de a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 15.3 milliárdos fejlesztésének köszönhetően lecserélik szinte az összes kukásautót, válogatóművek épülnek és az önkormányzati cég szolgáltatási területén mindenhol bevezetik a kétkukás szeletív gyűjtést, továbbá a csalai hulladékkezelő gépparkját is megújítják.

Mikor és hogyan kezdődik egy ekkora közszolgáltató üzleti tervének elkészítése?

A működésünk kiszámíthatóságának nagyon sok fix eleme van, ezek közül a legfontosabb, hogy a hulladékot mindig össze kell gyűjteni és el kell szállítani, ugyanakkor a működés mikéntje és ennek finanszírozása egy viszonylag nehezen kiszámítható folyamat, ami a legnagyobb kockázatot okozza a tervezéskor. Tudjuk viszont, hogy mi a dolgunk és mit kell elvégeznünk, ami jól szabályozott és ez egyfajta biztonságot ad a bizonytalan dolgok mellett. Aki hozzászokott ahhoz, hogy tervezni kell rövid és hosszú távon is, az tudja, hogy ebben folyamatosan benne élünk és a szolgáltató életének egy természetes velejárója. Nyolc éve vezetem a céget és nem volt két egyforma és összehasonlítható év, mert nagyon sokszor például az alapok változnak meg. A lakossági elvárások, önkormányzatokkal kötött szerződések, ezek műszaki tartalma, a jogszabályok által előírt és jellemzően bővülő kötelezettségek azt gondolom nagyon örömteli változások, mert ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási színvonal folyamatosan javul.

Az üzleti terv legfontosabb számait azért össze lehet hasonlítani, hiszen tavaly 3.6 milliárdos volt a költségvetése a Depóniának, idén pedig a 4.2 milliárd forintot is meghaladja…

A jelentős többletet egyebek mellett a bérköltségek növekedése okozza. Amikor nyolc éve idekerültem, akkor 1.8 milliárd volt a cég árbevétele és 2011 óta a lakossági díjak lényegében nem változtak és elmondható, hogy 2019-ben is a 2010-es díjakat fizeti a lakosság. Ehhez képest 1.8 milliárd helyett 4.2 milliárdos az üzleti tervben szereplő árbevétel. Ez összefügg persze a jelentős piaci bővülésünkkel is, hiszen 2011-ben még 24 településen szolgáltattunk, ma pedig már 65 településen szállítjuk el a hulladékot. Egy kisebb méretű közszolgáltatóból mostanra országos szinten felső-közép kategóriás méretűvé váltunk, ami a költségek hatékonysága miatt fontos. 

Hányan dolgoznak most a Depóniánál?

Jelenleg kétszázan dolgozunk a cégnél és ez egy olyan létszám, ahol már jelentkeznek a munkaerőpiaci problémák. Részben megoldás erre a problémára a béremelés és muszáj is emelnünk a béreket. Az idei évben az előző évhez képest mintegy 20 százalékos a béremelkedés az üzleti tervben, de ez csalóka, mert tavaly nem év elején történt bérfejlesztés a cégnél és idén ez pluszként jelentkezik. 2019-ben összességében mintegy 10 százalékos általános bérszínvonal emelkedéssel számolunk. A hasonló közszolgáltató cégeket nézve pedig úgy gondolom, hogy ez egy jó számnak mondható. 

A fejlesztésekre fordítható költségek is jelentősen növekednek…

Aki látja az eszközparkunkat, az láthatja azt is, hogy nagyon ráfér már a fejlesztés. Egy soha nem látott megújulás kezdetén vagyunk jelenleg, amit az önkormányzatok társulása, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás finanszíroz EU-s forrásból. Ez egy nettó 15.3 milliárdos fejlesztés lesz, ami valószínűleg még növekedni is fog. Alapvetően négy területen fejlesztünk. Az egyik, ami talán a legnagyobb öröm, a gépjárműpark nagyon nagy arányú megújulása, ami 31 darab új tehergépjármű beszerzését jelenti, ebből 26 kukásautó. Jelenleg 32 ilyen járműve van a cégnek. Az elmúlt években volt olyan, hogy négy autót tudtunk cserélni, ami nagy dolog volt a szolgáltató életében, ehhez képest a 26 jármú lényegében helyrerakja a jármű állományát a cégnek. A régi kukásautók közül 15 marad, melyek közül a legöregebb is mindössze nyolc éves, így az eddigi állandó javítások helyett a megelőző rendszeres karbantartások kerülnek majd előtérbe. A másik nagyon fontos fejlesztés a hulladékkezelés területén várható, hiszen ma már ez a szolgáltatás nem arról szól, hogy gyűjtsünk össze sok hulladékot és rakjuk le. Ma már a lerakóba kerülő hulladékot is kezelni kell. Éppen ezért két válogató létesítmény is épül majd. Az egyik ezek közül egy szelektív válogatómű lesz évi 20 ezer tonnás kapacitással. Ennek nagyságát jól érzékelteti az a szám, hogy jelenleg 7600 tonnányi szeletív hulladékot gyűjtünk össze. A vegyes hulladék válogatásáéhoz pedig szintén épül egy válogatómű. Ez utóbbi célja, hogy minél több hasznos anyagot nyerjünk ki és kevesebb kerüljön a lerakóba. Évente egyébként 60 ezer tonnányi vegyes hulladékot gyűjtünk össze, aminek ha csak a fele kerül majd lerakásra az nagyon nagy előrelépést jelent majd, elsősorban környezetvédelmi szempontból. A harmadik lába a fejlesztésnek az, hogy minden ügyfelünknek kiosztjuk a második kukát a szelektív gyűjtéshez a szolgáltatási területünkön. A negyedik nagy fejlesztés pedig a hulladékkezelő telep gépeinek cseréje lesz, ami nagyon szükséges már.

A Csalai lerakó meddig üzemelhet még?

Minden lerakó addig üzemelhet, amíg fér bele hulladék. Ez csak attól függ, hogy mikorra szállítjuk bele azt a mennyiségű térfogatot, amit 2001-ben terveztek. Erre a kérdésre nem lehet pontosan válaszolni. Az összbefogadó képessége a lerakónak 1.4 millió köbméter, ami hatalmas mennyiség. Időnként felmérjük persze a lerakott mennyiséget, jelenleg egymillió köbméter környékén járunk. Ha az évi hatvanezer tonna helyett csak harmincezret rakunk majd le a válogatóműveknek köszönhetően, akkor könnyen belátható, hogy pont kétszer annyi idei üzemelhet még. Vannak még bővítési területek a telepen, de remélem, hogy 15 évig még üzemelhet a jelenlegi.

Interjú

  1. Fehérvár, az esélyegyenlőség városa - „Tele a szívem és a kezem hajtogatnivaló lufival”

    Andi Bohóc mindig akcióban van: fellépésre utazik teljes díszben (mely számtalan humoros élethelyzet forrása), vagy élelmiszert gyűjt rászorulóknak, esetleg a begyűjtött csomagokat viszi ki iskolákba, óvodákba és nem csak Mikulás idején. A vele folytatott beszélgetés is sok meglepetést tartogatott… 

    2019.07.16.
  2. Székesfehérvár, ahová jó hazajönni - „szeretem a város feelingjét”

    Pixa videói a youtube-on többmilliós nézettséget generálnak, zenéit jól ismeri az egész ország. Feltűnik az oldalán ByeAlex, Kis Grófó, Hiró – azt azonban kevesen tudják róla, hogy tősgyökeres székesfehérvári, aki sohasem távolodott el a várostól, ahol született.

    2019.06.28.
  3. „Ennek a városnak lelke van!” - a tetoválóművész, aki mozgóképet is készít

    Arany Gold Zoltán számára az alap a család és a szülőváros. Jellegzetes figurája szinte kamaszkora óta hozzátartozik a fehérvári művészvilághoz: számos kiállításon, fesztiválon vett már részt szervezőként vagy résztvevőként. Művészi alkotásai nemcsak vászon- és papíralapúak, hiszen elismert tetoválóként sokan keresik fel stúdiójában.

    2019.06.21.
  4. Székesfehérvár az emléktérkép - „a jelenben élek, a múltunk tudatában”

    Fiatalember, aki a jelenben él, de mégis fontos számára a múlt. Ezer szállal kötődik a városhoz, melynek jól ismert utcáit járva gondolatban egy emléktérképet rajzol fel: nem csak a saját, de szerettei életének lenyomataiból. És hogy miért fontos egy ilyen térkép? Grósz Ákostól a Red Rock falmászóterem ügyvezetőjétől megtudhatjuk…

    2019.06.18.
  1. Sohonyai Edit - számomra ez a város egy kész regény

    Épp egy tucat ifjúsági regénnyel a háta mögött is tud még ihletet meríteni szülővárosából. Ha van olyan ember Székesfehérváron, akinek mindenkihez van egy jó szava vagy ötlete, az Sohonyai Edit. Az írónő örök optimista, tiszteli a város történelmi hagyományait, de nyitott az újdonságokra is. Minden apró részletre figyel, még az olyan parányi madarakra is, amiket más talán észre sem vesz. Igazi lokálpatrióta, ez a vele töltött fél óra alatt is kiderült.

    2019.06.12.
  2. Jelentős fejlesztések a Depóniánál - beszélgetés Steigerwald Tibor ügyvezetővel

    A múlt heti közgyűlésen elfogadta Székesfehérvár képviselő testülete a Depónia 2019-es üzleti tervét. A jelenleg mintegy kettőszáz embert foglalkoztató közszolgáltató soha nem látott fejlesztések előtt áll. A tavalyi 3.6 milliárdhoz képest 4.2 milliárdos árbevétellel számolnak, jelentős bérfejlesztést is tartalmaz. Az üzleti tervről és a fejlesztésekről Steigerwald Tibor ügyvezetővel beszélgettünk.

    2019.03.29.
  3. Színvonalas városüzemeltetést és fejlesztéseket is tartalmaz a Városgondnokság idei büdzséje

    Idén is prioritás, hogy a korábbi évek színvonalához mérten biztosítsuk a városüzemeltetési feladatokat, illetve kiemelten fontos, hogy a likviditásunk minden időpontban megfelelő legyen – mondta Bozai István városgondnok az önkormányzati cég elfogadott üzleti tervéről. Idén több mint 6.5 milliárd forint az önkormányzati támogatás, ami a városüzemeltetési feladatokon felül tartalmazza a tervezett beruházások elvégzését is. 

    2019.03.18.
  4. Hiszek a közösség erejében és az építkezésben - beszélgetés Cser-Palkovics Andrással

    "A legkedvesebb, amikor látom az embereken, hogy jól érzik magukat Fehérváron és szeretik ezt a várost." - mondja Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics Andrással arról is beszélgettünk advent utolsó hetében, hogy a rengeteg fejlesztés mellett a 21. század egyik legnagyobb kihívása minden város számára közösséget teremteni és összehozni az embereket.

    2018.12.24.

Eseménynaptár

2019. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek