Jelentős fejlesztések a Depóniánál - beszélgetés Steigerwald Tibor ügyvezetővel

A múlt heti közgyűlésen elfogadta Székesfehérvár képviselő testülete a Depónia 2019-es üzleti tervét. A jelenleg mintegy kettőszáz embert foglalkoztató közszolgáltató soha nem látott fejlesztések előtt áll. A tavalyi 3.6 milliárdhoz képest 4.2 milliárdos árbevétellel számolnak, jelentős bérfejlesztést is tartalmaz. Az üzleti tervről és a fejlesztésekről Steigerwald Tibor ügyvezetővel beszélgettünk.
2019.03.29. 08:28 |

Az üzleti tervben ugyan nem szerepel, de a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 15.3 milliárdos fejlesztésének köszönhetően lecserélik szinte az összes kukásautót, válogatóművek épülnek és az önkormányzati cég szolgáltatási területén mindenhol bevezetik a kétkukás szeletív gyűjtést, továbbá a csalai hulladékkezelő gépparkját is megújítják.

Mikor és hogyan kezdődik egy ekkora közszolgáltató üzleti tervének elkészítése?

A működésünk kiszámíthatóságának nagyon sok fix eleme van, ezek közül a legfontosabb, hogy a hulladékot mindig össze kell gyűjteni és el kell szállítani, ugyanakkor a működés mikéntje és ennek finanszírozása egy viszonylag nehezen kiszámítható folyamat, ami a legnagyobb kockázatot okozza a tervezéskor. Tudjuk viszont, hogy mi a dolgunk és mit kell elvégeznünk, ami jól szabályozott és ez egyfajta biztonságot ad a bizonytalan dolgok mellett. Aki hozzászokott ahhoz, hogy tervezni kell rövid és hosszú távon is, az tudja, hogy ebben folyamatosan benne élünk és a szolgáltató életének egy természetes velejárója. Nyolc éve vezetem a céget és nem volt két egyforma és összehasonlítható év, mert nagyon sokszor például az alapok változnak meg. A lakossági elvárások, önkormányzatokkal kötött szerződések, ezek műszaki tartalma, a jogszabályok által előírt és jellemzően bővülő kötelezettségek azt gondolom nagyon örömteli változások, mert ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási színvonal folyamatosan javul.

Az üzleti terv legfontosabb számait azért össze lehet hasonlítani, hiszen tavaly 3.6 milliárdos volt a költségvetése a Depóniának, idén pedig a 4.2 milliárd forintot is meghaladja…

A jelentős többletet egyebek mellett a bérköltségek növekedése okozza. Amikor nyolc éve idekerültem, akkor 1.8 milliárd volt a cég árbevétele és 2011 óta a lakossági díjak lényegében nem változtak és elmondható, hogy 2019-ben is a 2010-es díjakat fizeti a lakosság. Ehhez képest 1.8 milliárd helyett 4.2 milliárdos az üzleti tervben szereplő árbevétel. Ez összefügg persze a jelentős piaci bővülésünkkel is, hiszen 2011-ben még 24 településen szolgáltattunk, ma pedig már 65 településen szállítjuk el a hulladékot. Egy kisebb méretű közszolgáltatóból mostanra országos szinten felső-közép kategóriás méretűvé váltunk, ami a költségek hatékonysága miatt fontos. 

Hányan dolgoznak most a Depóniánál?

Jelenleg kétszázan dolgozunk a cégnél és ez egy olyan létszám, ahol már jelentkeznek a munkaerőpiaci problémák. Részben megoldás erre a problémára a béremelés és muszáj is emelnünk a béreket. Az idei évben az előző évhez képest mintegy 20 százalékos a béremelkedés az üzleti tervben, de ez csalóka, mert tavaly nem év elején történt bérfejlesztés a cégnél és idén ez pluszként jelentkezik. 2019-ben összességében mintegy 10 százalékos általános bérszínvonal emelkedéssel számolunk. A hasonló közszolgáltató cégeket nézve pedig úgy gondolom, hogy ez egy jó számnak mondható. 

A fejlesztésekre fordítható költségek is jelentősen növekednek…

Aki látja az eszközparkunkat, az láthatja azt is, hogy nagyon ráfér már a fejlesztés. Egy soha nem látott megújulás kezdetén vagyunk jelenleg, amit az önkormányzatok társulása, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás finanszíroz EU-s forrásból. Ez egy nettó 15.3 milliárdos fejlesztés lesz, ami valószínűleg még növekedni is fog. Alapvetően négy területen fejlesztünk. Az egyik, ami talán a legnagyobb öröm, a gépjárműpark nagyon nagy arányú megújulása, ami 31 darab új tehergépjármű beszerzését jelenti, ebből 26 kukásautó. Jelenleg 32 ilyen járműve van a cégnek. Az elmúlt években volt olyan, hogy négy autót tudtunk cserélni, ami nagy dolog volt a szolgáltató életében, ehhez képest a 26 jármú lényegében helyrerakja a jármű állományát a cégnek. A régi kukásautók közül 15 marad, melyek közül a legöregebb is mindössze nyolc éves, így az eddigi állandó javítások helyett a megelőző rendszeres karbantartások kerülnek majd előtérbe. A másik nagyon fontos fejlesztés a hulladékkezelés területén várható, hiszen ma már ez a szolgáltatás nem arról szól, hogy gyűjtsünk össze sok hulladékot és rakjuk le. Ma már a lerakóba kerülő hulladékot is kezelni kell. Éppen ezért két válogató létesítmény is épül majd. Az egyik ezek közül egy szelektív válogatómű lesz évi 20 ezer tonnás kapacitással. Ennek nagyságát jól érzékelteti az a szám, hogy jelenleg 7600 tonnányi szeletív hulladékot gyűjtünk össze. A vegyes hulladék válogatásáéhoz pedig szintén épül egy válogatómű. Ez utóbbi célja, hogy minél több hasznos anyagot nyerjünk ki és kevesebb kerüljön a lerakóba. Évente egyébként 60 ezer tonnányi vegyes hulladékot gyűjtünk össze, aminek ha csak a fele kerül majd lerakásra az nagyon nagy előrelépést jelent majd, elsősorban környezetvédelmi szempontból. A harmadik lába a fejlesztésnek az, hogy minden ügyfelünknek kiosztjuk a második kukát a szelektív gyűjtéshez a szolgáltatási területünkön. A negyedik nagy fejlesztés pedig a hulladékkezelő telep gépeinek cseréje lesz, ami nagyon szükséges már.

A Csalai lerakó meddig üzemelhet még?

Minden lerakó addig üzemelhet, amíg fér bele hulladék. Ez csak attól függ, hogy mikorra szállítjuk bele azt a mennyiségű térfogatot, amit 2001-ben terveztek. Erre a kérdésre nem lehet pontosan válaszolni. Az összbefogadó képessége a lerakónak 1.4 millió köbméter, ami hatalmas mennyiség. Időnként felmérjük persze a lerakott mennyiséget, jelenleg egymillió köbméter környékén járunk. Ha az évi hatvanezer tonna helyett csak harmincezret rakunk majd le a válogatóműveknek köszönhetően, akkor könnyen belátható, hogy pont kétszer annyi idei üzemelhet még. Vannak még bővítési területek a telepen, de remélem, hogy 15 évig még üzemelhet a jelenlegi.

Interjú

  1. Ha csak egyetlen gondolatért is - interjú Csizik Balázzsal

    Csizik Balázs képeivel korábban már találkozhattunk a Múzeum Kávézóban, anno a Műhelyben, és fafaragóművész nagyapjával együtt állított ki a Városi Könyvtárban. Utóbbi nagyon fontos pillanat volt számára, hiszen ott összeért a nagyapa népművészete az unoka akkor még eléggé gyerekcipőben járó absztrakt fotóművészetével.

    2019.08.26.
  2. „A narrátor kapocs a múlt és a jelen között” - interjú Mihályi Győzővel

    Mihályi Győző nélkül nincsen Koronázási Szertartásjáték, hiszen a kezdetek óta számít rá Szikora János, rendező. A grandiózus produkció emlékezetes pillanatairól és kihívásairól is beszélgettünk a Jászai Mari-díjas színművésszel.

    2019.08.08.
  3. Végtelen erő, energia, küzdelem, száguldás emberi sorsok és lelkiállapotok között

    Szirtes Edina „Mókus” muzsikus és zeneszerző évek óta jegyzi a Koronázási Szertartásjáték zenéjét. Az alkotó lelkesedéssel mesélt többek között az alkotás folyamatáról, kedvenc tavalyi jelenetéről és megosztotta gondolatait a szövegkönyvről is.

    2019.08.02.
  4. Egyetlen otthonunk van: Székesfehérvár

    Élj! Láss! Érezz! címmel az elmúlt nyolc pénteken interjú jelent meg olyan fehérváriakkal, akiket sokan ismernek, és akik az élet különböző területeit képviselik hivatásuk révén. A sorozat zárásaként dr. Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét kérdeztük, aki 2010 óta áll a Királyok Városának élén. Számára nem csak az otthon, hanem küldetés is Székesfehérvár. 

    2019.08.02.
  1. Szendrényi Éva - felemelő érzés a nézőtéren az előadások utáni csend

    Szendrényi Éva díszlettervező a Koronázási Szertartásjátékok kezdete óta felel a produkció látványvilágáért. Mint minden évben, idén is számíthatunk újdonságokra, így kíváncsiak voltunk a főbb változásokra.

    2019.07.30.
  2. Székesfehérvár – a modern, de dicső emlékeinek is élő város

    Dr. Simon Gábor a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyermekgyógyász főorvos irányítása alatt alakult ki a mai, európai színvonalon működő Gyermekosztály, de kivette a részét abból a munkából is, melynek köszönhetően ma már természetes az integrált oktatás, vagyis az egészséges gyermekek mellett a fogyatékkal élők nevelése.

    2019.07.29.
  3. Székesfehérvár a templomok városa - számtalan rejtett kincs vár még felfedezésre

    Tornyai Gábor közvetlensége és emberismerete magával ragadó. Amellett, hogy katolikus pap, még mentálhigiénés szakember is, akihez bátran lehet életvezetési tanácsokért fordulni. Gábor atya nemcsak prédikációiban találta meg a megszólítás lehetőségét, hanem évek óta szerepel a Vörösmarty Rádió műsoraiban is. Emellett igazi lokálpatrióta, aki szereti felfedezni a várost, ahol él.

    2019.07.23.
  4. Fehérvár, az esélyegyenlőség városa - „Tele a szívem és a kezem hajtogatnivaló lufival”

    Andi Bohóc mindig akcióban van: fellépésre utazik teljes díszben (mely számtalan humoros élethelyzet forrása), vagy élelmiszert gyűjt rászorulóknak, esetleg a begyűjtött csomagokat viszi ki iskolákba, óvodákba és nem csak Mikulás idején. A vele folytatott beszélgetés is sok meglepetést tartogatott… 

    2019.07.16.

Eseménynaptár

2019. Szeptember
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek