Jelentős fejlesztések a Depóniánál - beszélgetés Steigerwald Tibor ügyvezetővel

A múlt heti közgyűlésen elfogadta Székesfehérvár képviselő testülete a Depónia 2019-es üzleti tervét. A jelenleg mintegy kettőszáz embert foglalkoztató közszolgáltató soha nem látott fejlesztések előtt áll. A tavalyi 3.6 milliárdhoz képest 4.2 milliárdos árbevétellel számolnak, jelentős bérfejlesztést is tartalmaz. Az üzleti tervről és a fejlesztésekről Steigerwald Tibor ügyvezetővel beszélgettünk.
2019.03.29. 08:28 |

Az üzleti tervben ugyan nem szerepel, de a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 15.3 milliárdos fejlesztésének köszönhetően lecserélik szinte az összes kukásautót, válogatóművek épülnek és az önkormányzati cég szolgáltatási területén mindenhol bevezetik a kétkukás szeletív gyűjtést, továbbá a csalai hulladékkezelő gépparkját is megújítják.

Mikor és hogyan kezdődik egy ekkora közszolgáltató üzleti tervének elkészítése?

A működésünk kiszámíthatóságának nagyon sok fix eleme van, ezek közül a legfontosabb, hogy a hulladékot mindig össze kell gyűjteni és el kell szállítani, ugyanakkor a működés mikéntje és ennek finanszírozása egy viszonylag nehezen kiszámítható folyamat, ami a legnagyobb kockázatot okozza a tervezéskor. Tudjuk viszont, hogy mi a dolgunk és mit kell elvégeznünk, ami jól szabályozott és ez egyfajta biztonságot ad a bizonytalan dolgok mellett. Aki hozzászokott ahhoz, hogy tervezni kell rövid és hosszú távon is, az tudja, hogy ebben folyamatosan benne élünk és a szolgáltató életének egy természetes velejárója. Nyolc éve vezetem a céget és nem volt két egyforma és összehasonlítható év, mert nagyon sokszor például az alapok változnak meg. A lakossági elvárások, önkormányzatokkal kötött szerződések, ezek műszaki tartalma, a jogszabályok által előírt és jellemzően bővülő kötelezettségek azt gondolom nagyon örömteli változások, mert ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási színvonal folyamatosan javul.

Az üzleti terv legfontosabb számait azért össze lehet hasonlítani, hiszen tavaly 3.6 milliárdos volt a költségvetése a Depóniának, idén pedig a 4.2 milliárd forintot is meghaladja…

A jelentős többletet egyebek mellett a bérköltségek növekedése okozza. Amikor nyolc éve idekerültem, akkor 1.8 milliárd volt a cég árbevétele és 2011 óta a lakossági díjak lényegében nem változtak és elmondható, hogy 2019-ben is a 2010-es díjakat fizeti a lakosság. Ehhez képest 1.8 milliárd helyett 4.2 milliárdos az üzleti tervben szereplő árbevétel. Ez összefügg persze a jelentős piaci bővülésünkkel is, hiszen 2011-ben még 24 településen szolgáltattunk, ma pedig már 65 településen szállítjuk el a hulladékot. Egy kisebb méretű közszolgáltatóból mostanra országos szinten felső-közép kategóriás méretűvé váltunk, ami a költségek hatékonysága miatt fontos. 

Hányan dolgoznak most a Depóniánál?

Jelenleg kétszázan dolgozunk a cégnél és ez egy olyan létszám, ahol már jelentkeznek a munkaerőpiaci problémák. Részben megoldás erre a problémára a béremelés és muszáj is emelnünk a béreket. Az idei évben az előző évhez képest mintegy 20 százalékos a béremelkedés az üzleti tervben, de ez csalóka, mert tavaly nem év elején történt bérfejlesztés a cégnél és idén ez pluszként jelentkezik. 2019-ben összességében mintegy 10 százalékos általános bérszínvonal emelkedéssel számolunk. A hasonló közszolgáltató cégeket nézve pedig úgy gondolom, hogy ez egy jó számnak mondható. 

A fejlesztésekre fordítható költségek is jelentősen növekednek…

Aki látja az eszközparkunkat, az láthatja azt is, hogy nagyon ráfér már a fejlesztés. Egy soha nem látott megújulás kezdetén vagyunk jelenleg, amit az önkormányzatok társulása, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás finanszíroz EU-s forrásból. Ez egy nettó 15.3 milliárdos fejlesztés lesz, ami valószínűleg még növekedni is fog. Alapvetően négy területen fejlesztünk. Az egyik, ami talán a legnagyobb öröm, a gépjárműpark nagyon nagy arányú megújulása, ami 31 darab új tehergépjármű beszerzését jelenti, ebből 26 kukásautó. Jelenleg 32 ilyen járműve van a cégnek. Az elmúlt években volt olyan, hogy négy autót tudtunk cserélni, ami nagy dolog volt a szolgáltató életében, ehhez képest a 26 jármú lényegében helyrerakja a jármű állományát a cégnek. A régi kukásautók közül 15 marad, melyek közül a legöregebb is mindössze nyolc éves, így az eddigi állandó javítások helyett a megelőző rendszeres karbantartások kerülnek majd előtérbe. A másik nagyon fontos fejlesztés a hulladékkezelés területén várható, hiszen ma már ez a szolgáltatás nem arról szól, hogy gyűjtsünk össze sok hulladékot és rakjuk le. Ma már a lerakóba kerülő hulladékot is kezelni kell. Éppen ezért két válogató létesítmény is épül majd. Az egyik ezek közül egy szelektív válogatómű lesz évi 20 ezer tonnás kapacitással. Ennek nagyságát jól érzékelteti az a szám, hogy jelenleg 7600 tonnányi szeletív hulladékot gyűjtünk össze. A vegyes hulladék válogatásáéhoz pedig szintén épül egy válogatómű. Ez utóbbi célja, hogy minél több hasznos anyagot nyerjünk ki és kevesebb kerüljön a lerakóba. Évente egyébként 60 ezer tonnányi vegyes hulladékot gyűjtünk össze, aminek ha csak a fele kerül majd lerakásra az nagyon nagy előrelépést jelent majd, elsősorban környezetvédelmi szempontból. A harmadik lába a fejlesztésnek az, hogy minden ügyfelünknek kiosztjuk a második kukát a szelektív gyűjtéshez a szolgáltatási területünkön. A negyedik nagy fejlesztés pedig a hulladékkezelő telep gépeinek cseréje lesz, ami nagyon szükséges már.

A Csalai lerakó meddig üzemelhet még?

Minden lerakó addig üzemelhet, amíg fér bele hulladék. Ez csak attól függ, hogy mikorra szállítjuk bele azt a mennyiségű térfogatot, amit 2001-ben terveztek. Erre a kérdésre nem lehet pontosan válaszolni. Az összbefogadó képessége a lerakónak 1.4 millió köbméter, ami hatalmas mennyiség. Időnként felmérjük persze a lerakott mennyiséget, jelenleg egymillió köbméter környékén járunk. Ha az évi hatvanezer tonna helyett csak harmincezret rakunk majd le a válogatóműveknek köszönhetően, akkor könnyen belátható, hogy pont kétszer annyi idei üzemelhet még. Vannak még bővítési területek a telepen, de remélem, hogy 15 évig még üzemelhet a jelenlegi.

Interjú

  1. Színvonalas városüzemeltetést és fejlesztéseket is tartalmaz a Városgondnokság idei büdzséje

    Idén is prioritás, hogy a korábbi évek színvonalához mérten biztosítsuk a városüzemeltetési feladatokat, illetve kiemelten fontos, hogy a likviditásunk minden időpontban megfelelő legyen – mondta Bozai István városgondnok az önkormányzati cég elfogadott üzleti tervéről. Idén több mint 6.5 milliárd forint az önkormányzati támogatás, ami a városüzemeltetési feladatokon felül tartalmazza a tervezett beruházások elvégzését is. 

    2019.03.18.
  2. Hiszek a közösség erejében és az építkezésben - beszélgetés Cser-Palkovics Andrással

    "A legkedvesebb, amikor látom az embereken, hogy jól érzik magukat Fehérváron és szeretik ezt a várost." - mondja Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics Andrással arról is beszélgettünk advent utolsó hetében, hogy a rengeteg fejlesztés mellett a 21. század egyik legnagyobb kihívása minden város számára közösséget teremteni és összehozni az embereket.

    2018.12.24.
  3. Beszélgetés Dr. Korzenszky Richárddal, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjelével

    Nagy érdeklődés övezte Dr. Korzenszky Richárd OSB, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjelének A holisztikus ember című előadását kedden, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozatának keretében megvalósuló esemény alkalmából kértük beszélgetésre a tudós bencés szerzetest.

    2018.10.16.
  4. Szike és zongora - a sebész aki dallamokat talál

    Tóth Gábor életét a gyógyításnak szenteli. A Szent György Kórházban dolgozó sebész keze ügyébe legtöbbször szike és cérna kerül. Ám amikor leveszi a fehér köpenyt, egy másik világba utazik. Mint mondja: a dallamok szférája az a hely, ahol kiteljesedhet. A Dr. Jazz Band október 12-én, az Öreghegyi Közösségi Házban lép fel.

    2018.10.08.
  1. Szemelvények Csala történetéből - beszélgetés Varró Ferenccel

    Nemrégiben mutatták be Csalán Varró Ferenc, a településrész valaha volt világát bemutató, hiánypótló kötetét. Szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a csalai polgárok egy olyan könyvvel gazdagodtak, mely hitelesen kalauzolja el az olvasókat a nagy múltú falu mindennapjaiba, ünnepeibe a középkortól napjainkig. Varró Ferenccel Vakler Lajos beszélgetett.

    2018.04.07.
  2. Tizenöt év a Székesfehérvári Egyházmegye élén - beszélgetés Spányi Antal püspökkel

    Püspökké szentelésének 20.,a Székesfehérvári Egyházmegye vezetésének 15. évfordulója alkalmából szerdán szentmisén és ünnepi fogadáson köszöntötték Spányi Antal, megyés püspököt, akivel a kettős jubileum alkalmából beszélgettünk a Püspöki Palotában.

    2018.04.06.
  3. Székesfehérvári és Fejér megyei értékeink nyomában - interjú Demeter Zsófiával

    Demeter Zsófia történész, muzeológus, történelem-francia nyelv és irodalom szakos tanár, egyetemi doktor. Volt múzeumigazgatóként kutatott és kutat, könyveket ír, számos tudományos disszertációja jelent meg, oktatott. Legutóbbi kiadványában is székesfehérvári emlékeket elevenít fel.

    2018.03.21.
  4. Új módszerek az orvosi diagnosztikában -beszélgetés Dr. Madácsy Lászlóval

    Orvos dinasztiából származik, csillagásznak, kutatónak, kardiológusnak készült, belgyógyász lett. Endo-kapszula centrumot alapított Székesfehérváron. Szenvedélye a sport, az evezés, úszás, szörf, vitorlázás és a kajakozás.

    2018.01.28.

Kortárs Művészeti Fesztivál

Eseménynaptár

2019. Május
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Webkamera


360 Fehérvár

Óvodai beiratkozás 2019.

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek