Kerekasztal-beszélgetésen mutatta be a székesfehérvári középiskolások továbbtanulási szándékait feltérképező kutatásának eredményeit a Prosperis Alba Kutatóközpont. A kutatásból kiderült, hogy az érdeklődésüknek megfelelő egyetemi szak, illetve a kollégiumi elhelyezés lehetősége nagyban segítheti a fiatalok helyben maradását. Szintén nagy igényük lenne a városi kikapcsolódási lehetőségek bővítésére is.
Székesfehérvári középiskolák utolsó előtti és utolsó évfolyamait kérdezte 2023 májusa és novembere közötti időszakban a Prosperis Alba Kutatóközpont kérdőíves felméréssel és fókuszcsoportos interjúkkal a továbbtanulásról és a jövőbeli terveikről.
Fiatalok továbbtanulásáról és jövőjéről beszélgettek
Csanády László, a Prosperis Alba Kutatóközpont ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kutatóközpont a székesfehérvári középiskolákban tanuló tizenegyedikes és tizenkettedikes évfolyamokat kérdezte meg, és ebből próbáltak meg konzekvenciákat levonni, hogy mi foglalkoztatja őket, milyen terveik vannak a jövőre nézve? A kutatás egyik legfontosabb megállapításaként kiemelte, hogy a megkérdezettek 54%-a akar biztosan továbbtanulni felsőoktatási intézményben, és 25%-uk mondta azt, hogy nagy valószínűséggel továbbtanul, így összességében a diákok több mint kétharmada tervezi a diploma megszerzését. 74%-uk egyetemen tanulna tovább, 16% még nem tudja, milyen jellegű intézményben. Legtöbben - a válaszadók közel fele - orvosi, gazdasági, vagy műszaki szakokon tanulnak tovább, a megkérdezettek közel tizede még bizonytalan.
Krekuska Tímea, a Prosperis Alba Kutatóközpont szociológusa, a kutatás vezetője a megkérdezett diákok motivációjával kapcsolatban számos érdekességre hívta fel a figyelmet.
Az nem volt váratlan, hogy az elsődleges motiváció a fiataloknál a jól fizető álláshoz való hozzájutás, ezt pedig az egyéni fejlődés és a tudás bővítése követi, az viszont a kutatónak is meglepetést okozott, hogy a társas kapcsolatokra vonatkozó motivációs tényezők milyen gyengék ennél a korosztálynál. Gyakorlatilag nem számított a megkérdezetteknél, hogy a barátaikkal együtt tanuljanak majd tovább. Szintén kiderült, hogy a pályaválasztási rendezvényeknek, vagy az online szerzett információknak sincs jelentős hatása náluk.
Amikor a jövőbeli terveikről kérdezték a diákokat, kiderült, hogy a legnépszerűbb célpont a főváros, mintegy 35%-uk szeretne Budapesten továbbtanulni. Más magyarországi városban ötödük, külföldön 12%-uk szeretne tanulni és 8%-uk tanulna tovább Székesfehérváron. A kutató hozzátette, hogy a Fehérváron maradók aránya bizonyára több lesz ennél, nagy a bizonytalanok aránya, így a helyben maradók száma növekedhet. Az Óbudai Egyetemet ismerik a legtöbben (46%), a Kodolányi János Egyetem képzéseiről 39%-uk hallott. A megkérdezett diákok a konkrét szakokról sem igazán rendelkeznek pontos ismeretekkel, ez a fehérvári továbbtanulást is befolyásolhatja.
"Ha lenne az érdeklődésednek megfelelő szak, tanulnál-e Székesfehérváron?" - tették fel a kérdést a diákoknak és 39%-uk válaszolt igennel. Azonban az önállósodás, a szülőktől való elszakadás vágya is nagyon jelentős, szintén ugyanennyien válaszolták, hogy ebben az esetben is más városban folytatnák tanulmányaikat.
Vizsgálták a helyben maradást motiváló tényezőket is: amennyiben székesfehérvári lakosként is lenne lehetőség a városi felsőoktatási intézmények kollégiumaiba beköltözni, abban az esetben a megkérdezettek 26%-a székesfehérvári felsőoktatási intézményt választana.
Kollégiumi elhelyezés lehetősége esetén legnagyobb arányban azok maradnának (31%), akik más hazai városban terveznek továbbtanulni, de a budapesti tanulmányokat tervezők (28%), és a külföldi tervekkel rendelkezők 17%-a is maradna.
A megkérdezett diákok 34% szeretne valamikor külföldön tanulni, és 70%-uk mondta azt, hogy dolgozna külföldön. 50% úgy véli, hogy a jövőben külföldön él majd. 31% rendelkezik már nyelvvizsgával, jellemzően B2 szintűvel. A legnépszerűbb nyelv az angol, ezt a német követi.
A fókuszcsoportos interjúkból a székesfehérvári élettel kapcsolatban előkerül az a vélekedés, hogy a város „kihalt”, „nem nyüzsis”, és nincs élet.
A mindennapi élettel és szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos főbb megállapítások közé tartozik, hogy a tömegközlekedés még "fiatalbaráttá" tétele és a városi kikapcsolódási lehetőségek bővítése fontos lenne számukra, örülnének egy fiataloknak szóló közösségi térnek.
A kutatás ismertetését követően kerekasztal beszélgetés zajlott az elhangzottakról, többek között felmerült a hogyan tovább kérdése, és szó volt arról is, hogy milyen további adatokra, információkra lenne szüksége a fiatalokkal kapcsolatban álló intézményeknek?
A beszélgetésen részt vett Székesfehérvár Megyei Jogú Város képviseletében Mészáros Attila alpolgármester, Mohay Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkárságának főosztályvezetője, Horváth Lajos Zoltán, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója, Dr. Vizi László Tamásné a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium főigazgatója, Csöngei Gabriella, a Kodolányi János Gimnázium főigazgatója, Rózsás Ildikó a Kodolányi Egyetem Hallgatói Központjának vezetője és Veres Richárd, a Prosperis Alba munkatársa is.
