-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Globális helyzetelemzés Nógrádi György székesfehérvári előadásán
Nógrádi György, előadásában régiónként/földrészenként tekintette át a világban jelenleg zajló folyamatokat. „Mivel az Európai Unióból még soha nem történt kilépés, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mi fog történni a Brexitet követő reggelen” – fogalmazott. A nagyhatalmak erősorrendjét elemezve elmondta, hogy a világot hírszerzésben és haderőben egyértelműen és döntően uraló Amerikai Egyesült Államokat messze lemaradva követi Kína és Kínát messze lemaradva követi Oroszország. Utóbbiról szólva elmondta, hogy alapvetően három tényező járul hozzá nagyhatalmi státusához; a hadsereg, a kőolaj és a földgázkincs, más egyebet nem tudna megemlíteni – mint mondta s hozzátette, hogy az orosz-kérdésben Európa teljesen megosztott. A skandináv államok, a balti államok és Lengyelország semmiféleképpen sem egyezkedne velük, míg Németország, Franciaország, Csehország és Magyarország kiegyezne Moszkvával. Európáról – annak is délkeleti szegletéről – elmondta, hogy véleménye szerint nagyságrendileg 10-15 éves távlatban számolni kell azzal, hogy létrejön Nagy-Albánia és az akkor majd egy merőben új helyzet lesz.
A közel-keleti kérdéskörről elhangzott, hogy – saját véleménye szerint – a megegyezéshez négy tényező szükségeltetne, - Jeruzsálem hovatartozása, vízelosztás, határrendezés, menekültkérdés - de nemhogy megegyezni nem tudnak a felek, e kérdésekről tárgyalás sincs.
A migránskérdésről szólván a következő statisztikai adatot közölte az előadó: 2015-ig valamennyi esztendőben megnégyszereződött az Európába áramló migráció, amelynek egyébiránt az elsőszámú globális célpontja Ausztrália lenne, de ők már senkit sem engednek be és Perzsa-öböl dúsgazdag országai szintén nem fogadnak be bevándorlókat. Az Afrikai vezetők még örülnek is a – az ő szemszögükből – kivándorlásnak, hiszen a fiatalok távozásával csökken a forradalmi lendület. Összefoglalva az Európa és migráció kérdéskört elmondta, hogy míg az európai lakosság többsége nem támogatja a betelepülést, az európai vezetők többsége ezzel ellentétesen cselekszik.