Fűnyírásról és gyepgazdálkodásról - több hektárnyi méhlegelő van Fehérváron

Tavasszal sok jelzést kap a Városgondnokság, hogy nyírják gyakrabban a füvet a parkfenntartók, nyáron pedig azért érkezik sok lakossági észrevétel, hogy nem kellett volna lenyírni, mert kiég a fű.

Aki bármilyen fűfelületet gondoz a kertjében jól tudja, hogy csapadékos időben tavasszal akár kétnaponta is lehetne nyírni a füvet és kétség sem fér hozzá, csodásan üdezölt egy-egy fehérvári parkban a frissen nyírt tavaszi gyep. A közterületek gyepgondozásával kapcsolatos lakossági elvárások közé tartozik a rendszeres nyírás, valamint az allergén gyomnövények eltávolítása.

Egyre többen vannak azonban, akik több olyan területet szeretnének a városban, ahol nem nyírják rendszeresen a füvet. Székesfehérváron évek óta vannak méhlegelők, amik körül határozott kontúrt húznak a fűnyírógéppel, hogy egyértelműen látszódjon, hogy ott más gyepfenntartási módszert alkalmaznak.

Több mint 2,5 hektáron alakított ki idén méhlegelőt a Városgondnokság, a beporzó rovarok érdekében, amelyet csak a nyár második felében fognak lekaszálni. Ezeket a területeken információs táblák is vannak, jelezve azt, hogy itt nincs rendszeres fűnyírás.

Miért nyírjuk a füvet a városi zöldterületeken?

A sima gyepfelületet azért érdemes nyírni és nem tanácsos meghagyni, mert ha magasabbra nő egy fűcsomó, akkor az saját magát is beárnyékolja és rövid idő alatt felkopaszodik, becsomósodik és kevésbé lesz képes a megújulásra és a rendszeres nyírás erősíti azt a tulajdonságát is, hogy egybefüggő legyen a gyep felülete. A gyepféléknek bojtos gyökérzete van és úgy védekezik a hőségben és szárazságban a növény, hogy a lombja, az-az a fűszálak elszáradnak, de amint csapadékot kap, újra kihajt és ismét zöld egybefüggő felületet alkot.

Gyepfelületeket a közterületen nem locsolnak Székesfehérváron, a fiatal fákat viszont igen. Az egynyári virágokkal beültetett ágyásokban csepegtető öntözőrendszer működik, a fiatal fák legtöbbje körül öntözőzsák található és kézzel öntözik a dézsás növényeket a parkfenntartók.

A legtöbb ember számára egy frissen lenyírt zöldterület a rendezettség érzését kelti, másoknak pedig a sárgálló kákicsmező vagy a vadvirágos ét jelenti a szépet. Mindegyik gyepgondozásnak megvan a maga helye és arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő arányt a kettő között a város különböző területein - mondta Homoki László kertészmérnök a Városgondnokság kertészeti csoportjának vezetője. "Az idei évben a Palotavarosi tavaknál például lepkecsalogató területeket is kialakítottunk őshonos magyar virágokból és egyre jelentősebb a méhlegelők aránya is a közterületeken. A városi környezetben azonban fontosak a rendszeresen lenyírt zöldfelületek is, mert sokan szenvednek a pollen miatt és a fűfélék pollenje igen intenzív."

Vannak azonban olyan nagyobb gyepfelületek is Fehérváron, ahol környezettudatos, extenzív gyepgazdálkodás folyik.

Itt évente csak kettő alkalommal kaszálnak. Ezek a területek a város peremén találhatók: ilyen a Kubik gödör, a Palotavárosi tavak mögötti terület vagy a kiserdő melletti nagy zöldterület is. Ezeket állattartók kaszálják, egyszer nyár elején, egyszer pedig nyár végén és a szénát bálázás után takarmányként hasznosítják.