Fűnyírás Fehérváron - így dolgoznak négymillió négyzetméteren a parkfenntartók

A fű az évnek ebben az időszakában napi 4-5 cm-t is növekszik. Egy-egy területre a Belváros környékén gyakrabban, de átlagosan négyhetente jutnak el a fűnyírótraktorok és a motoros kaszával dolgozók.

Sok jelzést kap a Városgondnokság minden tavasszal, hogy nyírják gyakrabban a füvet. Éppen ezért ebben az időszakban több mint száz parkfenttartó csak a több mint négymillió négyzetméternyi fehérvári zöldfelület nyírásán dolgozik. A tavaszi időszakban látványosan növekszik minden növény, így a fű is, mely naponta több centit is képes nőni ilyenkor.

Aki bármilyen fűfelületet gondoz a kertjében jól tudja, hogy ilyen csapadékos időben tavasszal akár kétnaponta is lehetne nyírni a füvet. Ez négymillió négyzetméteren azonban nem kivitelezhető. A Városgondnokság heti ütemterv szerint dolgozik, melynek pontos betartását jelentősen befolyásolja az időjárás is. 

Kétség nem fér hozzá, csodásan üdezölt a Rózsa ligetben a tavaszi frissen nyírt gyep.

Egyre többen vannak azonban, akik több olyan területet szeretnének a városban, ahol nem nyírják rendszeresen a füvet. Évek óta vannak méhlegelők a városban, amik körül határozott kontúrt húznak a fűnyírógéppel, hogy egyértelműen látszódjon, hogy ott más gyepfenntartási módszert alkalmaznak.

Több mint 2,5 hektáron alakított ki idén méhlegelőt a Városgondnokság, a beporzó rovarok érdekében, amelyet csak a nyár második felében fognak lekaszálni. Ezeket a területeken információs táblák is vannak, jelezve azt, hogy ezeken a területeken nincs rendszeres fűnyírás.

Miért nyírjuk a füvet a városi zöldterületeken?

A sima gyepfelületet azért érdemes nyírni és nem tanácsos meghagyni, mert ha magasabbra nő egy fűcsomó, akkor az saját magát is beárnyékolja és rövid idő alatt felkopaszodik. Így pedig a következő nyírásnál már jóval ritkább és csomós lesz a zöldfelület. A rendszeres nyírás erősíti azt, hogy egybefüggő legyen a gyep felülete.

A legtöbb ember számára egy frissen lenyírt zöldterület a rendezettség érzését kelti, másoknak pedig a sárgálló kákicsmező jelenti a szépet. Mindegyik gyepgondozásnak megvan a maga helye és arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő arányt a kettő között a város különböző területein - mondta Homoki László kertészmérnök a Városgondnokság kertészeti csoportjának vezetője. Az idei évben a Palotavarosi tavaknál például lepkecsalogató területeket is kialakítottunk őshonos magyar virágokból és egyre jelentősebb a méhlegelők aránya is a közterületeken. A városi környezetben azonban fontosak a rendszeresen lenyírt zöldfelületek.

Több nagy csapattal végzi a Városgondnokság a közterületi kaszálási feladatokat Székesfehérváron és van egy külön a kilenc önkormányzati temetőt gondozó csoport is. A kiemelt belváros közeli területeken évente 10-14 alkalommal nyírják füvet.

A nyírást 18 nagy teljesítményű fűnyíró traktorral és mintegy ötven fűkaszával végzik a parkfentartók.

Két ütemben dolgoznak: először a fűnyíró traktorok végzik a munkájukat és őket követik a fűkaszával dolgozók azokon a helyeken, amit nem lehet a nagy fűnyírókkal megközelíteni.

Vannak azonban olyan nagyobb gyepfelületek is Fehérváron, ahol környezettudatos, extenzív gyepgazdálkodás folyik. Itt évente csak kettő alkalommal kaszálnak. Ezek a területek a város peremén találhatók: ilyen a Kubik gödör, a Palotavárosi tavak mögötti terület vagy a kiserdő melletti nagy zöldterület is. Ezeket állattartók kaszálják, egyszer nyár elején, egyszer pedig nyár végén és bálázás után takarmányként hasznosítják.