A fűtési időszakra készülve a katasztrófavédelem felhívja a figyelmet a tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kémények karbantartásának fontosságára és a szénmonoxid-mérgezés veszélyeire. Magyarországon minden évben több haláleset következik be szénmonoxid-mérgezés miatt, amely megelőzhető karbantartással, valamint érzékelő felszerelésével.
A nyílt lánggal üzemelő fűtő-, melegítő- vagy főzőkészüléket minden esetben kellő óvatossággal, körültekintéssel alkalmazzuk. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú berendezéssel szabad melegíteni. A gázzal üzemelő tűzhelyet nem szabad fűtés céljára használni (nem biztonságos és mérgező gázok keletkezhetnek). Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad elhelyezni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjunk. A berendezést csak akkor tisztítsuk, amikor az már lehűlt. A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst mérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A széntüzelésű berendezést használók figyeljenek arra, hogy a szenet nedves állapotban ne tárolják be, mert öngyulladás történhet.
Áramszünet esetén a keringető szivattyú nem működik, ilyenkor a tüzelést ne folytassuk, tartsunk készenlétben nem éghető anyagú edényt, és lapátot, amelyekkel ki tudjuk szedni a parazsat a kazánból és biztonságosan kivihetjük olyan helyre, ahol azután eloltható. A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kazánok, kandallók, kályhák nyílt égésterűek, tehát a működéshez szükséges oxigént a környezetükből nyerik, ezért ha a tüzelőberendezés a lakásban van, ügyeljünk arra, hogy mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, figyeljünk a megfelelő szellőztetésre.
A gázfogyasztó berendezések üzemképes, biztonságos állapotban tartása a tulajdonos, üzemeltető felelőssége, aki köteles gondoskodni a berendezés szakember általi ötévenkénti műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról. A csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente kell elvégeztetni. A gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat, ezért a gázzal üzemelő készülékeket saját biztonságunk érdekében a gyártó előírásainak megfelelően évente szakemberrel ellenőriztessük. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért célszerű használat előtt szakemberrel átvizsgáltatni őket. A gázfogyasztó készülék lángőrét tilos kiiktatni, működését műszakilag módosítani. Célszerű minden gázfűtéssel rendelkező ingatlanba a cirkó vagy kazán közelébe szénmonoxid-érzékelőt telepíteni, ami adott esetben életet menthet. Az érzékelő riasztóberendezés elhelyezésénél kérje ki szakember véleményét, azt semmi esetre se a mennyezetre szerelje fel.
A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel. Fűtőanyagot csak kihűlt állapotú fűtőberendezésbe szabad tölteni. A tartalék folyékony tüzelőanyagot megfelelően lezárva és jól szellőztetett helyiségben kell tárolni, lehetőleg a házon kívül, de semmi esetre sem a berendezés közelében. A propán-bután gázzal üzemelő berendezést használni és tartalék PB gázpalackot elhelyezni kétszintesnél magasabb panelszerkezetű lakóépületben, illetőleg talajszint alatti helyiségben nem szabad. Kizárólag ép, sérülésmentes gázpalackot használjunk, melynek szerelvényei megfelelő tömítéssel rendelkeznek. Megdermedt gázpalackot csak (forró) vízzel szabad melegíteni. Villamos hősugárzó használatakor ne terhelje túl a hálózatot, annak közelébe éghető anyagot nem szabad helyezni. Ne használjon villamos berendezést, ahol az vízzel érintkezhet.
A hideg idő miatti intenzív fatüzelés miatt a korom gyorsabban lerakódik a kémény falán, leszűkítve a kürtőt. Fokozottan érvényes ez akkor, ha az égés nem tökéletes, például mikor műanyag- és gumihulladékot tesznek a fűtőberendezésbe, amely nemcsak a kémények állapotában okoz jelentős károkat, hanem a keletkező mérgező gázok miatt veszélyes is. A leszűkült kürtőben a hőmérséklet megnövekszik, míg a kéményben lehűlő vízgőz és égéstermékek lecsapódása kátrányos réteget alakít ki, amely képes meggyulladni. Ügyeljenek a kémények állapotára, a tüzelőberendezés csak a gyártó által ajánlott tüzelőanyaggal üzemeltessék - ha problémát tapasztalnak - de évente legalább egyszer mindenképpen - ellenőriztessék kéményseprővel.