Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi hadereje és légjáró csapatai címmel nyílt kiállítás Maroshegyen, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A tárlatnyitót követően Hehs Ákos mérnök, őrnagy, gépészmérnök, pilóta, a magyar repülőgép- és ejtőernyő-tervezés kiemelkedő képviselője tiszteletére avattak emléktáblát a repülős emlékműnél, ahol koszorúzásra is sor került.
Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi hadereje és légjáró csapatai című kiállítás bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi haderőnemét, azaz a gyalogságot, a lovasságot, a tüzérséget és műszaki csapatokat, valamint a harci kiszolgáló és támogató szakcsapatokat. Emellett az érdeklődök láthatják a császári és királyi légjáró csapatait, ismertetve a szervezeti kereteket, a csapatok elhelyezkedését, a főbb repülőgép típusokat, a repülőgép gyártást, elsősorban ennek magyarországi vonatkozásait. A látogatók tablókon találkozhatnak pilótaászokkal, megismerhetik életüket, tevékenységüket.
A kiállítást Dr. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa, tudományos-helyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, aki a közelgő centenárium kapcsán az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús szerepéről beszélt. Dr. Hermann Róbert kiemelte, hogy az első világháború előtt, amely soha nem látott szenvedést hozott világnak, minőségi váltás következett be a hadviselésben. A vasút, a távíró, a légjáró csapatok és a magas technikai felszereltség megjelenése miatt 1914-ben mindenki abban bízott, hogy a háború hamar véget ér, de végül négy év következett „vérben és vasban”. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1 millió katonát vesztett el, közülük 660 ezer a Magyar Királyság polgára volt.
Brájer Éva alpolgármester a kiállítás megnyitóján köszönetet mondott a tárlatért a Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, a repülős emlékmű felújításáért és a Hehs Ákos emléktábláért pedig Vargha Tamás honvédelmi államtitkárnak. Székesfehérvár alpolgármestere elmondta, hogy a következő években a város szeretne létrehozni egy ipartörténeti múzeumot, amelyben bemutathatnák az Ikarus, a Videoton, a Köfém és egyéb fontos ipari vállalatok, valamint a néhai repülőgyár történetét is. A tárlatnyitót követően Hehs Ákos mérnök őrnagy, gépészmérnök, pilóta, a magyar repülőgép- és ejtőernyő-tervezés kiemelkedő képviselője tiszteletére avattak emléktáblát a repülős emlékműnél, ahol koszorúzásra is sor került. Székely János Jenő szobrászművész 1994-ben felavatott műve, a Repülős és Ejtőernyős Emlékmű ismét eredeti szépségében emlékeztet a repülés áldozataira és emléktáblával is gazdagodott a park.
Ünnepi beszédében Vargha Tamás honvédelmi államtitkár Hehs Ákos életének legfontosabb állomásait idézte fel, kiemelve, hogy rendkívül tehetséges, kutató szellemű ember volt. Hehs Ákos Aradon született, Magyarországra történt áttelepülését követően a Ludovika Akadémián, illetve a Műegyetemen tanult. Gépész- és légügyi mérnöki oklevelet szerzett, a második világháború idején a légierőben szolgált, majd 1945 után az Egyesül Államokba menekült. Hehs 1929 októberétől a székesfehérvári repülőgépjavító üzemben dolgozott. Ezt megelőzően Szegeden élt, ahol pilótaképzést kapott. Hozzá tartozott a repülőtereken használt ejtőernyők rendszeres ellenőrzése és javítása. Így alkalma nyílt arra, hogy tanulmányozza az olasz és német ejtőernyőket, összehasonlítsa előállítási technológiájukat. A sóstói bázison fejlesztette ki az első, 1939-ben rendszeresített magyar katonai ejtőernyőt. Hehs nevéhez az ejtőernyőn kívül több más találmány is fűződik. Õ volt például a berlini olimpián bemutatott világrekorder vitorlázó repülőgép tervezője, építője és berepülő pilótája is.
A beszédet követően Vargha Tamás államtitkár és Brájer Éva alpolgármester közösen leplezte le Hehs Ákos emléktábláját, majd megkoszorúzták a Repülős és Ejtőernyős Emlékművet. Az emlékműnél koszorút helyezett el Fucsku Sándor, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka is.
