-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
Felavatták a holokauszt áldozatainak emlékművét az Óvoda utcában
Csütörtökön reggel ünnepélyes keretek között avatták fel az Óvoda utcában Paulikovics Iván "A holokauszt áldozatainak emlékére" című alkotását. A Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programsorozat keretében megvalósuló eseményen Székesfehérvár polgármestere és dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója mondott beszédet, aki kiemelte, hogy nemcsak a zsidóknak kell emlékezniük az áldozatokra, hanem a magyar nemzet minden tagjának is.
2014.11.13. 10:37 |
Csütörtökön reggel ünnepélyes keretek között avatták fel az Óvoda utcában Paulikovics Iván "A holokauszt áldozatainak emlékére" című alkotását. A Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programsorozat keretében megvalósuló eseményen Székesfehérvár polgármestere és dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója mondott beszédet, aki kiemelte, hogy nemcsak a zsidóknak kell emlékezniük az áldozatokra, hanem a magyar nemzet minden tagjának is.
A Holokauszt Emléknap első programján Székesfehérvár Önkormányzata a Székesfehérvári Zsidó Hitközséggel közösen emlékezett meg a holokauszt áldozatairól emlékmű avatásával és az Óvoda tér méltó kialakításával. Avató beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy „kötelességünk az emlékezés és az emlékeztetés, mint ahogy feladatunk az is, hogy mindezt méltó módon tegyük meg.” „ A XX. században az ordas eszmék kísértetként járták be Európát, a nácizmus és a kommunizmus megszállottjai egyaránt embertömegek szállító eszközeként használták a marhavagonokat, amellyel fogolytáborok poklába szállították a sokmillió áldozatot, köztük a háromezer fehérvári zsidó polgárt is.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester.
„Az általuk kiállt rettenetes szenvedéseknek nem lett volna szabad megtörténnie és mindent meg kell tennünk közösen annak érdekében, hogy soha, de soha többé ne ismétlődhessen az meg.” – tette hozzá a polgármester, aki szerint Paulikovics Iván alkotása arra figyelmeztet, hogy a békesség útján járva utasítsuk el a gyűlöletkeltést és nemzeti, etnikai, vallási megkülönböztetést. „Székesfehérváron legfontosabb célunknak azt tekintjük, hogy közösséget építünk. Ennek a közösségnek mindenki egyenlő jogú tagja, és így egyenlő eséllyel kell lehetőséget kapnia arra is, hogy saját múltjának, küldetésének megfelelő teret és elfogadást kapjon. Ebben a szellemiségben készültünk a mai napra is, amelyben különösen köszönöm a Székesfehérvári Zsidó Hitközség együttműködését. Mi ezzel tudunk példát mutatni a felnövekvő nemzedékeknek…Hiszünk abban, hogy az Emlékév során városunkban megrendezett programokkal, e szépen megújult térrel mi is tehetünk a felejtés és a közöny ellen, fejet hajtva az ártatlan áldozatok mártíromsága előtt.” - emelte ki ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere.
Dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója Áder János köztársasági elnök szavait idézte, aki szerint „ki kell mondanunk, hogy soha nem bocsáthatunk meg azoknak, akik fegyvert emeltek ártatlan emberekre. Ki kell mondanunk, hogy utolsó hazaárulóként tekintünk azokra, akik képesek voltak elárulni a nemzeti összetartozás eszméjét, és akik állami szintre emelték a terrort, amelynek nevében kezet és fegyvert emeltek saját honfitársaikra elvitatva tőlük még a létezés jogát is.”
A MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy „nemcsak a zsidóknak kell emlékezniük az áldozatokra, hanem a magyar nemzet minden tagjának is, hiszen a teljes nemzet becsületét mocskolták be a hajdani gyilkosok.” „Amikor tanítjuk a holokauszt történetét akkor azzal kell zárni az elbeszélést, hogy volt egy erkölcstelen háború Magyarországon, amit magyarok vívtak német támogatással gyerekek, aggok, nők ellen.” – tette hozzá dr. Kunos Péter, aki beszélt arról is, hogy a zsidóságra rablás, kifosztás, erőszak, megbecstelenítés, végül kegyetlen halál várt 1944-ben. „Ma már felfoghatatlan, hogy lehet-e olyan erős az ékszerek, a pénz, a mások vagyona utáni vágy, hogy napokon belül utánuk nyúljanak mohó kezek, itt Székesfehérváron is.” – hangsúlyozta a MAZSIHISZ ügyvezetője, aki szerint mindez több mint antiszemitizmus: „állatias, borult elméjű mohóság.”



