Emlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcra városszerte

 Megkezdődtek az Október 23-i ünnepségek Székesfehérváron. Kora délelőtt a Püspökség imádságos megemlékezést tartott a Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél. Az ’56-osok terén az ’56-os emlékműnél az I. István Középiskola, a Jáky József és a Bugát Pál Középiskola rótta le kegyeletét és megoszorúzták a Szabó Palota falán lévő ’56-os emlékművet. Magyar Király Szálló falán lévő ’56-os emléktáblánál a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai emlékeztek, a Tóvárosi Általános Iskola ünnepi megemlékezése pedig hagyományosan a Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél volt.
KÉPGALÉRIA

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc mozgalma Székesfehérváron a diákság követeléseivel, tüntetéseivel vette kezdetét. A következő napok eseményeinek középpontjában is a tömegmegmozdulások vitték a fő szerepet, amelyhez az október 24-i sortűz következményeként a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak. Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt.
konszolidálódott.



 Székesfehérvári Nemzeti Bizottság javaslatára hozták létre a Dunántúli Nemzeti Tanács mellett működő Dunántúli Forradalmi Katonai Tanácsot. A Székesfehérvári Nemzeti Bizottság megalakulásával egyidejűleg  az országban egyedülálló módon  hozták létre a város nagyobb üzemeinek egységes irányítására, a követelések és a munka összehangolása érdekében az Egyesült Munkástanácsot. E két testület a város teljes politikai és gazdasági irányítását magához vonta. Működésüknek köszönhető, hogy Székesfehérvár nem vált összecsapások színhelyévé.

1956 októberének eseményei Székesfehérváron