-
Elkészült a Mura utcai távhőprojekt
Lezárult a Mura utca 4/a-b-c szám alatti önkormányzati épületegyüttes távhőre kapcsolása. Az új kazánház, a távhővezetékek és a három hőközpont kiépítésével korszerű és üzembiztos rendszer látja el távhővel a 191 lakást. A nemrég elkészült, új távhőtermelő rendszer különösen fontos mérföldkő, hiszen a hőellátást korszerű, újonnan kialakított rendszer váltotta fel, ami takarékosabban képes biztosítani a fűtést.
2026.10.15. -
Sétány az északi tó körül
Október 20-án megkezdődik a Palotavárosi északi tó körüli sétány a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének kivitelezésében. A fejlesztés részeként mintegy 1200 méter hosszú, kavicsburkolatú sétányt alakítanak ki és az északi tó a déli tóhoz hasonlóan teljes egészében körbejárhatóvá válik. A munkálatok várhatóan három hétig tartanak, az ütemezést azonban az időjárás is befolyásolhatja.
2026.10.15. -
Az állammal közösen újítaná fel az Arany János Iskola Tolnai utcai épületét a város
Közösségi oldalán jelezte dr. Cser-Palkovics András polgármester, hogy az Arany János Iskola Tolnai utcai épülete felújítást igényel, legsürgetőbb a nyílászárók cseréje. Ez a földszinti öt tanterem esetében nagyságrendileg 30 millió forintba kerül, melynek felét Székesfehérvár Önkormányzata átvállalná, így állami-önkormányzati összefogással újulhatna meg az épület.
2026.10.14. -
A terepasztalom az egész város
Mint arról már híreinkben beszámoltunk, rangos szakmai elismerésben részesült Székesfehérvár főépítésze, Lantay Attila. A XXX. Országos Főépítészi Konferencián az értékőrző és értékteremtő huszonöt évnyi szolgálata, az építészeti közbeszéd gazdagításához, valamint a következő generációk szemléletformálásához hozzájáruló oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként Főépítészi Életmű Díj kitüntetésben részesült.
2026.10.12.
A magyar gazdaság zászlóshajója lehet a Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém-tengely
"Székesfehérvár teljesítményét senkinek sem kell bemutatni, egy bivalyerős város." - mondta az átadáson Orbán Viktor miniszterelnök.
Az átadáson Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy az elkerülő megépítésével a kormány jókora adósságot törleszthetett Várpalota felé. „Régi terve volt a város polgárainak, hogy legyen végre egy elkerülő út. Ez nem csoda, hiszen ki szeretne egy olyan főút mellett élni, amelyen 20 ezer jármű dübörög végig naponta. Hallhattuk, ez nemcsak zajjal jár, nemcsak a levegőt szennyezi, de veszélyes is volt. Ma azért állhatunk itt, mert a várpalotaiak éles szemmel olyan képviselőt küldtek a magyar országgyűlésbe Kontrát Károly úr személyében és olyan városvezetőt választottak mint Campanari-Talabér Márta polgármester, akik addig jártak a kormány nyakára, amíg el nem érték azt, amire Várpalotának és a várpalotaiaknak szüksége van.” - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, aki megemlítette a további fejlesztéseket is.

A mostani fejlesztés százezer ember életminőségén és rengeteg vállalkozás versenyképességén javít, az új útszakasz pedig elérhető közelségbe hozza azt a tervet, hogy a Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém-tengely hamarosan a magyar gazdaság egyik zászlóshajója legyen - jelezte Orbán Viktor.
"Ez pedig akkor fog bekövetkezni, ha a tengely minden tagja külön-külön is elég erős lesz. Székesfehérvár teljesítményét senkinek sem kell bemutatni, egy bivalyerős város. Veszprém is sok izmot szedett magára a Modern Városok Programban, és megkap minden olyan támogatást, ami ahhoz kell, hogy gazdasági központtá nője ki magát. Következő kormányzati ciklusban a mi terveink szerint a középvárosokra és falvakra fogunk majd összpontosítani. A középvárosok fejlesztési programjának olyan városok adják a lényegét, mint Várpalota." - tette hozzá a miniszterelnök, aki arról is szólt , hogy "lehetnek nekünk terveink útépítésre, fejlesztésre, zászlóshajókra, középvárosokra, modern falvakra, ha egyébként a forrásokat Magyarország fejlesztése helyett a migrációra kell költeni", az ugyanis rengeteg pénzbe kerül.
Az elkészült beruházás kapcsán Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy ezzel a Székesfehérvár és Veszprém közötti közlekedés gyorsabb és biztonságosabb lesz, hiszen korszerű, 2×2 sávos úton lehet közlekedni a 8-ason Veszprémig.
„Ha ide vesszük nem csak a mostani, 28 milliárdos, két ütemben megvalósuló fejlesztést hanem a korábban megépült nyugati elkerülőjét Székesfehérvárnak, akkor megállapíthatjuk, hogy Fehérvár és Veszprém között jelentősen lerövidült az utazás ideje és minőségi úton, biztonságosan lehet a két szomszédvárnak egymást meglátogatni. Várpalota is nagyot nyert az elkerülő szakasszal - úgy mint annak idején Fehérvár a nyugati elkerülővel - hiszen naponta átlagban 20 ezer jármű haladt át a városon, ettől mentesülnek most, az elkerülő átadása után.” - emelte ki Székesfehérvár polgármestere.
Cser-Palkovics András arról is szólt, hogy Fehérvárnak sokat jelentene az "Auchan" körforgalom bővítése, amiről előrehaladott tárgyalások vannak és a szakminisztérium is támogatja a fejlesztést.
Ezzel az M7-esről gyorsabban lehetne eljutni a 8-as irányába. Hozzátette, hogy a „nagy álom” pedig az, hogy a negyedik lejáró is megépüljön Budapest felől a Balaton felé vezető oldalon Fehérvár után az M7-esen, hiszen ez tudná teljessé tenni ezt a beruházást.
Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere köszönetet mondott a kormánynak, hogy megteremtették a beruházás anyagi fedezetét, Kontrát Károly országgyűlési képviselőnek, hogy képviselte a város ügyét, valamint a kivitelezőknek az együttműködést és a munkát. „Az elkerülő út sokat jelent Várpalotának: minőségi változást hoz az életünkbe. Szó szerint fellélegezhetünk, hiszen a v áros mentesül az áthaladó forgalom zajától és bűzétől. Kevesebb lesz a baleset, csökken a veszélyérzetünk, sőt, az elkerülő felgyorsíthatja térségünk gazdasági fejlődését – hiszen ezen a 2X2 sávos szakaszon óránként 110 km/h sebességgel közlekedhetnek az autósok. Ez a beruházás és az országszerte épülő ezer és ezer másik azt bizonyítja: az országnak vidékbarát kormánya van. Odafigyel a települések gondjaira, meghallgatja a kéréseiket, megfontolja javaslataikat.” – fogalmazott a polgármester, és kiemelte az elmúlt évek intézkedései közül az önkormányzati adósságkoszolidáció intézkedését, így váltak a fejlesztések nemcsak lehetősséggé, hanem kötelességgé.