A zenekarban a kortárs zene meghonosítása és egy kortárs zenei műhely kialakítása a feladatom.
- Kezdjük azzal, hogy valójában ki is Ön?
- A foglalkozásom és a szakmám zeneszerző, és mint azt már többen tudhatják, amikor az Alba Regia Szimfonikus Zenekar élére új vezetés került ez év májusában, akkor lettem a kortárs művészeti vezetője, rezidens zeneszerzője az együttesnek.
- Új szél fújt hát a zenekar környékén, és ez a szél fújta ide. Honnan jött?
- Már régóta dolgozom Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban zeneszerzőként, és zenei vezetőként, ha jól számolom, akkor már több, mint tíz éve. Emiatt aztán otthonomnak tekintem a várost, hiszen nagyon sok időt töltöttem, töltök e helyen. Itt találkoztam Ruff Tamással, a zenekar új igazgatójával. A kapcsolatunk korábbi, a Vörösmarty Színházban a Lear király előadásában találkoztunk, én szereztem a darab zenéjét, és Bagó Bertalan rendezővel őt és a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekart kértük fel, hogy vegyenek részt a darabban. Azóta többször dolgoztunk együtt. Tavaly télen hívott fel Tamás, hogy mit szólnék hozzá, ha részt vennék a pályázatában, abban a minőségben, amelyben tehetem a dolgom a sikeres pályázatot követően. Számomra ez igazi megvilágosodás volt, mert ebben a munkában tudok előre lépni szakmailag, sőt, minden tekintetben.
- Az első nagy feladata a PartiTúra sorozat. Gyermekkorom meghatározó élménye volt hajdan Lukin László klasszikus zenei beavató sorozata. Gondolom, ez a cél, a gyerekek, az ifjak „beoltása” klasszikus zenével vezérli Önt, Önöket is?
- Igen. A zenekarban a kortárs zene meghonosítása és egy kortárs zenei műhely kialakítása a feladatom. Úgy vélem, a fiatalok felé tartozom a legnagyobb felelősséggel, ezért is kért fel Ruff Tamás, hogy vezessem a PartiTúra koncertsorozatot. Ez azért lehet más, mint a többi beavató zenei előadássorozat, mert nálam sokkal nagyobb zenei műveltséggel rendelkező emberek vannak itt, mint például a fehérvári Szabó Balázs zenetudós. Nem vagyok sem pedagógus, sem zenetudós, viszont zeneszerző igen. Ezért azt találtam ki, hogy a zeneszerző szempontjából vizsgáljuk meg a koncerteken, hogy ha mi zeneszerzők vagyunk, és a darabok itt és most az adott pillanatban születnek meg, hogyan hoznánk létre a történetek elmesélést a zene nyelvén keresztül. Ez játék a zenével, a gondolattal, az alkotással.
- Milyen „vastag” a PartiTúra, hány előadás lesz ebből?
- Négy különböző előadást tartalmaz az éves bérlet, négy különböző tematikus koncertet. Az elsőn túl vagyunk, akkor a zene történetével, elsősorban a programzenével ismerkedhettek meg a hallgatók. Reményeink szerint a sorozat végére eljutunk oda, hogy a kortárs zene lehet a téma, a legújabb irányzatok.
- A kortárs zenétől többen idegenkednek, sokkal kellemesebb a füleknek a slágerzene, a nagy klasszikusok. Nagyon nagy hát a fa, mekkora a fejszéje, amivel belevágott ebbe?
- Igaz, nagy a fa, a fejszét meg folyamatosan „élezzük”. Ezért minél szélesebb körből igyekszünk meríteni a 21. század zeneirodalmából, megmutatunk mindenféle stílust, hogy mindenki eltudja dönteni, mi az, ami tetszik, neki, mi az, ami közel áll hozzá, vagy mi az, ami távol áll tőle. Megpróbálom úgy kezelni a kortárs zenei műhelyt, mint egy laboratóriumot, ahol egyrészt most születnek darabok, másrészt mi kísérletezünk a kortárs zenében létező különböző műfajokkal, kitalálni, hogy melyikkel lehet megszólítani a közönséget, és nem a popularitásra, hanem a gondolkozásra, az összpontosított figyelemre helyezve a hangsúlyt. Ilyen volt nemrég látható, hallható Mats Gustafsson free-jazz zenész bemutatkozója. Nem volt ez kortárs zenei koncert, inkább improvizatív zenei estnek mondom, de beleillett az elképzeléseinkbe. Mert nem csupán a klasszikus kortárs zene lehet a témánk, hanem kapcsolatokra törekszünk más kortárs zenei stílusokkal is.
- Ez a sorozat hány estből, koncertből áll majd?
- Ahogy mondtam, ez még laboratóriumi fázisban van, még nem tudok erre a kérdésre válaszolni, de remélem, hogy hamarosan igen. De azt tudom, hogy két hét múlva (most csütörtökön, a szerk.) lesz az első, az Alba Regia Szimfonikus Zenekart is érintő kortárs zenei projektünk, ami A csend körei címet viseli, és ezen a fentartható energia és a kortárs zene kapcsolatáról is fogunk beszélgetni, megvizsgáljuk, hogy mi a kettő között a kapcsolat. Azt gondolom, hogy a fentartható energia nem csak a külső energia fenntartását jelenti, hanem a benső fentartható energiát is, ez kapcsolódik majd az esten elhangzó vadonatúj művekre, és az akkor hallható Mozart mű tételeire is.
