Bitcoin és kriptopénzek – teltházas nyitóelőadás az MCC-ben

A közgazdász az előadáson arról is szólt, hogy a jelenlegi helyzet - amikor magas az infláció és ezért a jegybankok folyamatosan emelik a kamatokat - nem teremt jó, támogató környezetet a befektetéseknek, így a bitcoinnak sem.

A felvázolt jelenség megfigyelhető volt a korábbi – még a Covid előtti – kamatemelési ciklusban is, amit szintén megérzett a bitcoin árfolyama. A bitcoint a környezeti fenntarthatósági szempontok szerint is vizsgálta az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, megállapítva, hogy mindössze kettő darab utalás egy darab vadonatúj iPad „eldobásának” felel meg, a kriptopénzt rengeteg számítógép bányássza, amelyek folyamatosan amortizálódnak. Szólt arról is, hogy több áramot fogyaszt a bitcoin üzemeltetése egy évre vetítve, mint Svájc komplett éves áramfogyasztása minden gyárával, lakásával, a CERN-el, és az összes svájci bankkal együtt.

Értékőrző funkcióját vizsgálva a bitcoin értéke nagyon ingadozó: az előadó a népszerű pizza-történeten keresztül szemléltette ezt.

2010 májusában két pizzát vett a A Papa John's-ból Hanyecz László, bányászprogramot író, USA-ban élő magyar informatikus. Egy bitcoinfórumon tette meg az ajánlatot: „10 000 bitcoint fizetek két pizzáért…mondjuk, 2 nagyért, hogy maradjon másnapra is. Szeretnék rá hagymát, paprikát, kolbászt, gombát, paradicsomot és pepperonit… a szokásos dolgokat, nem kérek rá fura halat vagy bármi ilyet. Jelezz, ha érdekel, megegyezünk.”

A 41 dollár értékű nagy pizza a világ első kriptovalutás vásárlása volt az akkor egyéves bitcoinnal. A történet azért vált legendássá, mert bár a pizzát eladó Jeremy Sturdivant sem tollasodott meg jelentősen a tranzakción - körülbelül 400 dollárért adott túl a bitcoinokon - de senki sem gondolta akkor, hogy alig három év után már 6 millió dollárt ért a pizzáért kifizetett kriptopénz, később pedig volt olyan időszak, hogy félmilliárd dollárt..

Sebestyén Géza közgazdász a blockchain technológiát is elmagyarázta a hallgatóságnak.

A blokklánc lényegében egy digitális blokkokból álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy blokkot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy konkrét utalást vizsgálva például a bitcoin esetében ezért itt nem 3 másodpercről beszélünk, hanem ketyegnek a 10 percek, ha végre bekerül az utalás, akkor is érdemes várni még négy-öt blokkot, az pedig már egy óra.. így nem érdemes vele például élelmiszerboltban fizetni. További szempont, hogy nem olcsó egy utalás, elsősorban annak éri meg, aki több millió dollárt, vagy legalább százezreket utal át bitcoinban. 2017-ben egy utalásért már 60 dollárt kellett fizetni átlagosan.