-
Koszorúzással és misével emlékeznek
Koszorúzással emlékeznek március 21-én, szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tucatnyi fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárul, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrál.
2026.03.18. -
Megújuló, bővülő technikumok
A Deákban egy új, épületszárny készül, ahol helyet kap egy tanétterem, tancukrászda a tankonyhákkal együtt. A Bugát valósághűen felszerelt tankórtermekkel, tanóvodával és egy tanbölcsődével bővül, míg a Váciban megújulnak a tanműhelyek belső terei és elektromos hálózat, valamint a nyílszárók cseréjét követően elkészül a homlokzati hőszigetelés is.
2026.03.17. -
Új szálloda épül a MET Arénánál
A MET Aréna szomszédságában egy 120 szobás, négycsillagos hotel épül, amely sportolókat, vendégeket fogad és konferenciáknak is otthont ad majd. Az alapkőletételi ünnepséget kedden tartották.
2026.03.17. -
Iskolák újulnak meg
Mintegy hat és fél milliárd forintos fejlesztési program indult a Székesfehérvári Szakképzési Centrum intézményeiben, három iskola új épületének az alapkövét tették le.
2026.03.17.
Az aradi vértanúkra emlékezett Fehérvár a Halesz ligeti emlékoszlopnál
A szabadságért életüket vesztett hősök előtt tisztelegtek ünnepi műsorral a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákjai.
„170 év múltán joggal mondhatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc az egész magyar társadalom közös élménye, a magyar nemzeti mitológia része. Át kell tehát átérezni, hogy a megtorlás is azzá vált.” – fogalmazott beszédében Dr. Demeter Zsófia történész, és azt mondta, hogy egy a 19. század közepére még nem illő, mai fogalmat, a koncepciós per fogalmát kell az aradi vértanúk elítéléséhez kötni. A városhoz és a megyéhez köthető mártírok sorsáról szólva megemlékezett a statáriális eljárással kivégzett két csákberényi papról, valamint a haleszi vértanúkról. A ’48-as emlékműnél az ünnepség végén a város és a megye képviselői közös koszorút helyeztek el.
A Nemzeti Gyásznap az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 12 honvéd tábornokra és egy ezredesre, valamint a Budapesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnökre emlékeztet.
Az 1849 januárjától 1854-ig tartó bestiális megtorlás célja a magyar politikai és katonai vezetés lefejezése volt. Az áldozatok pontos számát máig sem tudjuk – közvetlenül a szabadságharc leverése után 128 embert végeztek ki, több százan kerültek várfogságra, több ezren sáncmunkára – kezdte ünnepi beszédét dr. Demeter Zsófia történész az események, tények felelevenítésével. „170 év múltán joggal mondhatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc az egész magyar társadalom közös élménye, a magyar nemzeti mitológia része. Át kell tehát átérezni, hogy a megtorlás is azzá vált. Mindennek fontos tényezője az, hogy a magyar társadalomnak nem volt, és ma sincs olyan rétege, amely hasznot húzott volna a megtorlásból.” – majd a Petőfi által látnoki módon megírt Lamberg és Latour megölését követő kemény, Haynau nevével fémjelezett, brutális megtorlás állomásait és kivégzéseit foglalta össze, amiről a hadbíróságok számot adtak.
A Székesfehérvárhoz és Fejér megyéhez köthető mártírok sorsáról szólva megemlékezett a statáriális eljárással és helyben kivégzett két csákberényi papról, Manszbart Antal katolikus plébánosról és Szikszay János református lelkészről, valamint a haleszi vértanúkról – Gáncs Pálról, Havelka Ferencről, Hübner Andrásról, Kuczka Mihályról, Uitz Ignácról és Varga Mihályról –, akik nagyrészt fehérvári mesteremberek voltak. Dr. Demeter Zsófia így fogalmazott: egy a 19. század közepére még nem illő, mai fogalmat, a koncepciós per fogalmát kell az aradi vértanúk elítéléséhez kötni. Az Aradon kivégzett főtisztek megdöbbentő eljárása és ítéletük megfelelt a Haynau és emlegetett tettestársai által kidolgozott alapelveknek. Batthyány Lajos – az első felelős magyar miniszterelnök, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, ahogy a történész fogalmazott – volt az egyetlen a vértanúk között, akinek az 1848. október 3-a előtti tevékenységét kellett vizsgálni; az igazi vád valójában a birodalmi hadsereg egységének megbontása volt, ami a vádiratban nem szerepelt. „A Pesten kihirdetett vádirat bizonyítja a koncepciót. Teljesen eltérő körülményeket vizsgálva, a vád és az ítélet hasonlít az aradiakéra: felségárulás miatti fő- és jószágvesztés. Ez nem egyszerűen a megtorlás, hanem a bosszú nyílt és nyers megnyilvánulása volt. Minden magyar számára elfogadhatatlan. (…) A hamarosan "magyar Egmontként" emlegetett miniszterelnök kivégzése helyét Pesten ma a Batthyány örökmécses jelzi. Fontos azonban azt is megjegyeznünk, hogy első köztéri szobrát Ikervárott 1913-ban a fehérvári Bory Jenő készítette. Gyásznapon nekünk már nem marad más, mint a méltó emlékezés.” – zárta beszédét dr. Demeter Zsófia.
Az emlékműnél közös koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Demeter Zsófia. Tiszteletüket rótták le a katonai szervezetek, a pártok, a város felsőoktatási intézményei, a nemzetiségi önkormányzatok, a hagyományőrző egyesületek és rendek. Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait helyezték el.