-
Szintet lépett az együttműködés
Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Kodolányi János Egyetem és a Virtuális Erőmű Programot üzemeltető Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. az 5 éve megkezdett, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó, egymást támogató, közös és kölcsönös tudásfejlesztés intézményesítése és magasabb szintre emelése érdekében.
2026.06.16. -
Három ajánlat érkezett
Mint arról hírt adtunk, Székesfehérvár Önkormányzata nyilvános pályázati felhívást tett közzé a "FEHÉRVÁR F. C." Sportszolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészének értékesítésére. A határidő június 15-én 16 órakor járt le. Ami jelen pillanatban elmondható, hogy a kiírásra három pályázat érkezett, „ezekből kettő külföldi, egy hazai ajánlattevő” – tájékoztat közösségi oldalán dr. Cser-Palkovics András.
2026.06.15. -
A jövő útja
Gyermekek és szüleik voltak a vendégek a Mathias Corvinus Collegiumban. A találkozón játékok és a jövő képzési lehetőségeinek megismerése szerepelt a fókuszban.
2026.06.15. -
A vészkorszakra emlékeztek
1944. június 14-én hurcolták el a koncentrációs táborokba a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóságot. A deportálás 82. évfordulóján megemlékezést tartottak a Mártírok Emlékcsarnokában és az Óvoda utcai izraelita temetőben.
2026.06.15.
Az aradi vértanúkra emlékezett Fehérvár a Halesz ligeti emlékoszlopnál
A szabadságért életüket vesztett hősök előtt tisztelegtek ünnepi műsorral a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája diákjai.
„170 év múltán joggal mondhatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc az egész magyar társadalom közös élménye, a magyar nemzeti mitológia része. Át kell tehát átérezni, hogy a megtorlás is azzá vált.” – fogalmazott beszédében Dr. Demeter Zsófia történész, és azt mondta, hogy egy a 19. század közepére még nem illő, mai fogalmat, a koncepciós per fogalmát kell az aradi vértanúk elítéléséhez kötni. A városhoz és a megyéhez köthető mártírok sorsáról szólva megemlékezett a statáriális eljárással kivégzett két csákberényi papról, valamint a haleszi vértanúkról. A ’48-as emlékműnél az ünnepség végén a város és a megye képviselői közös koszorút helyeztek el.
A Nemzeti Gyásznap az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 12 honvéd tábornokra és egy ezredesre, valamint a Budapesten kivégzett első felelős magyar miniszterelnökre emlékeztet.
Az 1849 januárjától 1854-ig tartó bestiális megtorlás célja a magyar politikai és katonai vezetés lefejezése volt. Az áldozatok pontos számát máig sem tudjuk – közvetlenül a szabadságharc leverése után 128 embert végeztek ki, több százan kerültek várfogságra, több ezren sáncmunkára – kezdte ünnepi beszédét dr. Demeter Zsófia történész az események, tények felelevenítésével. „170 év múltán joggal mondhatjuk, hogy a forradalom és szabadságharc az egész magyar társadalom közös élménye, a magyar nemzeti mitológia része. Át kell tehát átérezni, hogy a megtorlás is azzá vált. Mindennek fontos tényezője az, hogy a magyar társadalomnak nem volt, és ma sincs olyan rétege, amely hasznot húzott volna a megtorlásból.” – majd a Petőfi által látnoki módon megírt Lamberg és Latour megölését követő kemény, Haynau nevével fémjelezett, brutális megtorlás állomásait és kivégzéseit foglalta össze, amiről a hadbíróságok számot adtak.
A Székesfehérvárhoz és Fejér megyéhez köthető mártírok sorsáról szólva megemlékezett a statáriális eljárással és helyben kivégzett két csákberényi papról, Manszbart Antal katolikus plébánosról és Szikszay János református lelkészről, valamint a haleszi vértanúkról – Gáncs Pálról, Havelka Ferencről, Hübner Andrásról, Kuczka Mihályról, Uitz Ignácról és Varga Mihályról –, akik nagyrészt fehérvári mesteremberek voltak. Dr. Demeter Zsófia így fogalmazott: egy a 19. század közepére még nem illő, mai fogalmat, a koncepciós per fogalmát kell az aradi vértanúk elítéléséhez kötni. Az Aradon kivégzett főtisztek megdöbbentő eljárása és ítéletük megfelelt a Haynau és emlegetett tettestársai által kidolgozott alapelveknek. Batthyány Lajos – az első felelős magyar miniszterelnök, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, ahogy a történész fogalmazott – volt az egyetlen a vértanúk között, akinek az 1848. október 3-a előtti tevékenységét kellett vizsgálni; az igazi vád valójában a birodalmi hadsereg egységének megbontása volt, ami a vádiratban nem szerepelt. „A Pesten kihirdetett vádirat bizonyítja a koncepciót. Teljesen eltérő körülményeket vizsgálva, a vád és az ítélet hasonlít az aradiakéra: felségárulás miatti fő- és jószágvesztés. Ez nem egyszerűen a megtorlás, hanem a bosszú nyílt és nyers megnyilvánulása volt. Minden magyar számára elfogadhatatlan. (…) A hamarosan "magyar Egmontként" emlegetett miniszterelnök kivégzése helyét Pesten ma a Batthyány örökmécses jelzi. Fontos azonban azt is megjegyeznünk, hogy első köztéri szobrát Ikervárott 1913-ban a fehérvári Bory Jenő készítette. Gyásznapon nekünk már nem marad más, mint a méltó emlékezés.” – zárta beszédét dr. Demeter Zsófia.
Az emlékműnél közös koszorút helyezett el dr. Cser-Palkovics András polgármester, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Demeter Zsófia. Tiszteletüket rótták le a katonai szervezetek, a pártok, a város felsőoktatási intézményei, a nemzetiségi önkormányzatok, a hagyományőrző egyesületek és rendek. Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait helyezték el.