-
Lengyel-magyar barátság napját ünneplik
Idén is megemlékeznek a lengyel-magyar barátság napjáról Székesfehérváron. Március 24-én, kedden délután koszorúzás lesz a Katyń Emlékkeresztnél, majd a Szent István Király Múzeum Rendházában szerveznek ünnepséget, ahova Fehérvár lengyelországi testvérvárosából, Opole-ból és Opole vajdaságból is érkeznek vendégek.
2026.03.24. -
Megemlékezés a Rác utcában
Koszorúzással emlékeztek szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.
2026.03.21. -
Virágos Székesfehérvár
Kiosztották azokat a madár- és denevér odúkat, valamint fecskefészkeket, melyekre a Virágos Székesfehérvár program keretében pályázhattak az itt élők. A kezdeményezéshez 220 háztartás csatlakozott.
2026.03.23. -
Az áldozatokra emlékeztek
Koszorúzással emlékeztek a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult.
2026.03.23.
Árpád-kori leletek is előkerültek Seregélyes mellett
Végeztek a Szent István Király Múzeum régészei a Seregélyest és környékét érintő útépítési munkákat megelőző régészeti feltárással. Számos Árpád-kori és bronzkori leletre bukkantak a szakemberek. A kutatási eredmények szerint ez a vidék a középső kőkorszak óta lakott volt.
2013.05.28. 06:31 |
Végeztek a Szent István Király Múzeum régészei a Seregélyest és környékét érintő útépítési munkákat megelőző régészeti feltárással. Számos Árpád-kori és bronzkori leletre bukkantak a szakemberek. A kutatási eredmények szerint ez a vidék a középső kőkorszak óta lakott volt.
A feltárási területből 70 ezer négyzetméternyi lett végül úgynevezett pozitív feltárt hely, ahol régészeti leleteket is találtak. Értékes leletanyagok kerültek elő az őskortól egészen a legújabb korig. A feltárási eredmények szerint a mai Seregélyes északnyugati környéke már a középső neolitikum időszakában lakott volt. A településtől délre terülhetett el egy nagyobb kiterjedésű, 11–14. századi falu és itt lehetett a középső és kései avar népesség rendszeres temetkezési helye is. A bolygatott sírokat meg is találták a régészek, alig néhány méterre a 62-es főúttól.
Hable Tibor ásatásvezető régész, múzeumigazgató-helyettes elmondta, hogy kerámiák, épületek, vermek és árokrendszerek is előkerültek az ásatások során. A Szent István Király Múzeum régészei jelenleg Székesfehérváron és Cecén végeznek feltárásokat.