-
Mozaikok a zsidóság életéből
Mozaikok a zsidóság életéből címmel nyílik fotókiállítás szeptember 22-én, vasárnap délután a Vörösmarty Színházban. Villányi András munkáit november 24-ig láthatják az érdeklődők a teátrum galériáján.
2024.09.20. -
Akciós könyvek vására
Székesfehérvárra érkezik az Alexandra Kiadócsoport szépséghibás és akciós könyveinek vására. Több mint 15 ezer különféle könyvet kínálnak már 100 forinttól a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központban, a Fürdősor 3. szám alatt szombaton 10.00 órától.
2024.09.20. -
Elindult a Fehérvári Irodalmi Napok
Számos könyvbemutató, koncert és érdekes beszélgetés várja majd az irodalom kedvelőket pénteken és szombaton is. A kilencedik fehérvári irodalmi napok csütörtöki megnyitóján Darvasi László tartott könyvbemutatót.
2024.09.20. -
Beiktatták Brunner Vilmost
Beiktatták Brunner Vilmos lelkipásztort a Belvárosi Református Templomban. A szombat délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepi Istentisztelet a hívek nagy érdeklődésétől kísérve, telt ház előtt zajlott.
2024.09.18.
Császárok is lehettek volna - Jankovics Marcell előadása III. Béla és Mátyás királyokról
„A címben szereplő uralkodók életének egy bizonyos szakaszában úgy látszott, akár császár is válhat belőlük: Béla Keleten – mint Bizánc császárságának örököse –, Mátyás pedig Nyugaton.” - mondta köszöntőjében a házigazda, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, majd levetítették Jankovics Marcell „Az Árpádok emlékezete - keresztesek Magyarországon” című animációs filmjének második részét. (Az animációs film a kiállítás látogatása alkalmával megtekinthető.)
1187-ben a muszlimok elfoglalták Jeruzsálemet, amelynek felszabadítására indult, Oroszlánszívű Richárd, angol király által vezetett európai keresztes hadsereget átengedte az országon. „Krisztus seregét vendégszeretően fogadta” - írta róla Richárd, londoni kanonok. Amikor Halics és Volhínia fejedelmei hajba kaptak, III. Béla bevonult, de fiát, a későbbi II. Andrást ültette a trónra. Az ország területén öt monostort építtetett a ciszterci rendnek. Elsőszülött fiát 1196-ban, még életében megkoronáztatta és a szokásoktól eltérően az egész országot neki adta. Halála napját, noha ez csak a szentté avatottak esetében szokásos - pápai hozzájárulással - a Béla név napjává tette a magyar nép.
Mátyás király koronázásakor, 1458-ban a Szent Korona nincs az országban és egészen 1464-ig nem is jutott hozzá, mert azt az özvegy Erzsébet királyné kilopatta a Visegrádról és egész egyszerűen kivitte az országból. A korona III. Frigyes császárhoz kerül és Mátyás csak 80 ezer aranykorona árán tudta tőle kiváltani. Mivel a fiatal uralkodó legitimációs hiátust nem engedhetett meg magának, már akkor felmerülhetett benne a német-római császári cím megszerzésének gondolata. Ehhez a célhoz esetleges útvonalként jöhetett szóba a cseh trón, Mátyás szinte egész életében hadat viselt a csehek ellen. (A cseh király egyben német választófejedelem is volt.) Felmerülhetett Luxemburgi Zsigmond király neve, mint ezen törekvés előképe, hiszen Zsigmondot korábban német-római császárrá koronázták. „Sajnos ez a törekvés III. Frigyesnek sikerült, aki dinasztikus értelemben (Habsburgok) tudott a birodalom császári székébe ülni” - zárta előadását Jankovics Marcell.