ADHD és autizmus - a gyógypedagógia eszköztára került terítékre a Pedagógiai Szakszolgálatok Hete zárókonferenciáján

A konferencián szó volt a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátásáról, illetve az olvasás-, és helyesírászavarral küzdő gyermekek útjáról is.

A konferencia első előadását Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár tartotta. Megközelítésében a gyógypedagógusok nem periférikus szereplői az oktatásnak, hanem a modern, differenciált oktatási rendszer nélkülözhetetlen szakemberei, akiknek szerepe a tananyagfejlesztéstől a pedagógiai gyakorlatig több szinten jelenik meg.

Sipos Imre hangsúlyozta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára fejlesztett tananyagok és módszerek külön figyelmet igényelnek, ezért az oktatási fejlesztések során külön tankönyvek és eszközök készülnek számukra. A gyógypedagógusokat olyan szakembereknek tekinti, akik nélkülözhetetlenek ezeknek a speciális fejlesztéseknek a megvalósításában. A differenciált fejlesztés azt is feltételezi, hogy az iskolákban többféle szakembernek kell együtt dolgoznia: ebben a modellben a gyógypedagógus nem különálló „segítő”, hanem a tanári csapat oszlopos tagja, aki hozzájárul az inkluzív neveléshez.

Az autizmussal élő diákok útjáról Őszi Tamásné, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakembere beszélt.

Hangsúlyozta, hogy az általa kívánatosnak tartott szemlélet az autizmusban alkalmazott hatékony módszerekről és együttműködésekről kifejezetten gyakorlatorientált és rendszerszintű, így nem egyetlen „csodamódszerben” gondolkodik, hanem több, egymást erősítő elemben. Őszi Tamásné megközelítése szerint a hatékony autizmus-specifikus pedagógia egyénre szabott, strukturált, és vizuális központú. Fontos eleme az is, hogy a viselkedést és környezetet együtt kezeli. Az autista diákok esetében az egyik legerősebb hangsúly a családdal való szoros együttműködésen van, így a szülők nem „kiegészítők”, hanem partnerek, hiszen a fejlesztés akkor hatékony, ha összehangoltan zajlik otthon, és az intézményben.

Őszi Tamásné szerint az autizmus-specifikus pedagógia alapja, hogy egyéni felmérésre és tervezésre épül, strukturált környezetet biztosít, vizuális támpontokat használ, és a szociális megértés és kommunikáció fejlesztése áll a középpontjában. Ez a gyakorlatban olyan eszközöket jelent, mint például vizuális napirendek, kijelölt munkaterületek, és kiszámítható rutinok.

A Szakmai erőforrások és innovációs terek című zárókonferencián szó volt olyan kiemelt témákról is, mint az ADHD-s tünetek mögött álló működésmód megismerése és megértése, és a társas kapcsolatok megismerésének lehetőségei óvodától a gimnáziumig.