Korábban csak akkor rendelhették meg, illetve mondhatták le a fűtést egy-egy társasház lakói, ha a szomszédos épületekkel összhangban volt véleményük. Mostantól azonban akkor és olyan meleget rendelhetnek a szolgáltatótól, amilyet akarnak. Mindez a kapcsolt épületek szétválasztásának eredménye, ami nem jelent mást, mint azt, hogy korszerű, energiatakarékos hőcserélőket szerelt be a távhőszolgáltató a társasházak épületeibe.
A munkát már 2006-ban elkezdte Széphő Zrt., ami azért is nagyon fontos volt, mert az energiatakarékossági pályázatokon csak egyedei hőcserélővel indulhattak a társasházak. Környezetvédelemről és energiamegtakarításról is beszélt a projekzárón dr. Cser-Palkovics András polgármester. Mint mondta a fejlesztéssel lehetősége van a társasházi közösségnek, hogy annyi hőenergiát vásároljanak, amennyire ténylegesen szükségük van. Fontosnak nevezte, hogy jelentős változások zajlanak a távhőszabályozásban, ami Fehérvár esetében is nagyon fontos, hiszen több, mint húszezer lakásban távhővel fűtenek és biztosítják a melegvizet. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan tájékoztatást tud adni arról, hogy milyen hatással lesz az új távhőszabályozás a fogyasztókra.
Az első hőközpontot 2006-ban cserélte ki a távhőszolgáltató és még ugyanebben az évben 43 társasházban végezték el a korszerűsítést. 2007-ben 27 társasházban, 2008-ban 43, 2009-ben 24 és 2010-ben 41 épületben végezték el a hőcserélők korszersítését. Fónad Csaba a Széphő Zrt vezérigazgatója kiemelte, hogy az új hőközpontok hővesztesége sokkal kisebb és évente mintegy 1200 tonnával csökken a káros kibocsátás is a városban az elmúlt néhány év korszerűsítéseinek köszönhetően.
A beruházás közel egymilliárd Forintba került, melyhez mintegy 308 millió Forint KEOP támogatást kapott a cég. Összesen 192 kis hőveszteségű hőcserélőt építettek be, 85 keringető szivattyút cseréltek ki és mintegy 4 km nyomvonalon épült ki előre szigetelt csőhálózat a városban.
dr. Cser-Palkovics András Kiemelte, hogy eddig is sokat tett a távhőrendszerért az önkormányzat és a jövőben is hasonlóan tesz majd a város. A távhőfejlesztés nem egy-két hónapos munka eredménye - mondta. Ebben a kérdésben mindig egységes volt az önkormányzat és bízik abban, hogy ezekben a kérdésekben továbbra sem a pártpolitika, hanem a szakmai érdekek fognak dominálni. Fontosnak nevezte, hogy ha fejlesztésekről dönt a város, akkor az évek múlva hozza majd meg a hatását, majd megköszönte a Széphő munkatársainak a kapcsolt épületek szétválasztása terén végzett munkát.
Uniós forrásból befejeződött a kapcsolt hőközpontok szétválasztása Székesfehérváron
|
Több mint 300 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével befejeződött a 27 db szolgáltatói hőközpont szétválasztása, így a nagy hőveszteséggel üzemelő rendszerek felszámolásával az épületek egyedi szabályozhatóságának megteremtése, valamint a villamosenergia-felhasználás és a hőveszteség csökkentése valósult meg.
Azzal, hogy 2010 végéig a kapcsolt hőközpontok szétválasztása a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat keretében lezárult, a SZÉPHÕ Zrt. az országban az elsők között van a vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítésében. Az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósult projektre a SZÉPHÕ mintegy 308 millió Ft összegű támogatást nyert el, mely a 2008-tól 2010 végéig megvalósuló beruházási szakaszban felmerült költségek 50%-ára nyújtott fedezetet.
A munkálatok eredményeként az egyes távhővel ellátott lakóépületek, társasházak Székesfehérvár teljes területén egymástól függetlenül dönthetnek az igénybe vett fűtés- és melegvíz-szolgáltatás mértékéről és időszakáról. Fontos cél volt továbbá, hogy önállóan indulhassanak azokon a panelprogram-pályázatokon, melyek révén az épületeket és belső fűtési rendszereiket kedvező feltételek mellett korszerűsíthetik.
Nőtt az energiahatékonyság, hiszen az új felhasználói hőközpontok berendezéseinek hővesztesége a korábbiakkal összehasonlítva jóval kisebb. Csökkent a villamosenergia-felhasználás is. Mindezek természetesen a környezeti terhelés mérséklésével is járnak. Becslések szerint nemzetgazdasági szinten is jelentős volumenű, kb. 18 ezer GJ/év primer energiahordozó takarítható meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig ennek köszönhetően évente közel 1200 tonnával csökken. Összehasonlításképpen: mindez egy ezerfős falu egyévi fűtési célú üvegházhatású gáz-kibocsájtásának felel meg.
|
