A Koch László utca villái az 1930-as években épültek, azt követően, hogy a belváros északi oldalán húzódó vizesárok lefedésre került. Bánó kötélverő mester sátortetős háza közelébe a Somogyi család építette fel csinos villáját.
A házaknak lelkük van. A 11-es számú sötét titkot őriz, a legsötétebbet. A történetet az ausztrál média teregette ki anno, és a rendszerváltás után nálunk is nyilvánosságot kapott. Itt játszódott, ebben a hófehér villában.
1944 tavaszán a Mesevár Óvoda szépséges huszonöt éves óvónőjét, Magdát családjával együtt deportálták. A lágerben karjára tetoválták nyilvántartási számát: 80 088. Magda túlélte a náci haláltábort, Auschwitzból visszatért maradék családjával. Joggal vélte, hogy eztán már békében élhet.
A Koch László utcai villa ma is áll, s történetét ismerve talán már máshogy halad el mellette az ember.
Férjhez ment, gyermeke született. Házastársa otthonába, a Dr. Koch László utca 11. számú villába költöztek. 1951. március 7-én éjjel a villa előtt megállt egy fekete Pobjeda. Éjszaka jártak, hogy az áldozatok kiszolgáltatottsága teljes legyen. Somogyi István és neje, Magda éppen elaltatták kétéves kisfiukat, és maguk is lefekvéshez készülődtek. Magda a csengetéskor a fürdőszobában tartózkodott, onnan rángatták ki és tuszkolták férjével a lesötétített autóba. A gyermek ott maradt egyedül a lakásban. Mindkettőjüket vallatták, Magda veséjét rúgták, fejét az íróasztalhoz verték. A kisfia után sírt. Magda bátyja Bécsben élt, az édesanyja levelet küldött neki. E köré a „bűn” köré koholta Vajda Tibor ÁVH-s őrnagy a vallatást. Magda félholtra verve a kistarcsai internálótáborba került. Auschwitzból Kistarcsára, mert a munka mindenhol nemesít... Az internáló határozatot vallatója írta alá. Aztán 1953-ban meghalt Sztálin és megszűnt az ÁVH, bezárták kapuikat az internálótáborok. Magda, mint politikai fogoly a kétéves rabság után a Nagy Imre által meghirdetett amnesztiával szabadult. Férjét, Somogyi Istvánt elnyelte a Mosonyi utcai rabkórház kertje. Szabadulása után megkereste kisfiát, és bátyjával együtt Ausztráliába menekült.
Mint utóbb arra fény derült, gyönyörű otthona a Dr. Koch László utcában lett a veszte. Túl szép, túl modern és kényelmes volt a zöld kert közepére állított fehér villa, közel a Fő utcához. A nagyhatalmú Sebes Imre vetett rá szemet. Már csak ki kellett űzni a bentlakókat. Negyvennyolc órával az internálás után a híres Sebes fiúk egyike beköltözött a villába.
Sebes Imre sokáig nem élvezhette zsákmányát. Az 1956-os események alatt idegesen, kapkodva összeszedte holmiját az elűzött Magdáék ingóságaival együtt, teherautóra rakta és a fővárosba távozott. Előzőleg egy kisgyermeket adoptált, akit elfelejtett magával vinni a nagy sietségben. A síró gyermekre rázárta az ajtót, másnap találtak rá a szomszédok. Erről az emberről valamikor utcát neveztek el Székesfehérvár szívében.
Mennyi az esélye annak, hogy az áldozat és vallatója e kerek földgolyó másik kontinensén egymás közelében telepedjék le? Ausztrália befogadta akkoriban a „becsületben megőszült szadista gyilkosokat” is. Vajda Tibor, a volt ÁVH-s őrnagy az új hazában megtalálta a beteg lelkéhez illő elfoglaltságát. Orvosi diploma nélkül tépkedte ki a szájakból a fogakat, decens fogorvosnak álcázva tevékenységét.
Somogyi István özvegye egy idő után újra férjhez ment, Bárdy Magda néven folytatta tragikus életét. Kubinyi Ferenc történész Fekete lexikonjából megtudta, hogy vallatója és internálója, férje gyilkosa Ausztráliába menekült. Elhatározta, hogy felkutatja és a szemébe néz. Nem kellett sokáig keresnie: néhány utca távolságra megtalálta a fényes fogorvosi rendelőt. A szó fennakadt, a lélegzet elállt. Ő volt az, semmi kétség. Történetét a nyilvánosság elé tárta. Az ausztrál sajtó címoldalon közölte le a különös találkozást, egy TV-csatorna riportfilmet készített. Vajda Tibor egykori ÁVH-s őrnagy tagadott, de sebtében eladta Sydney legdrágább negyedében lévő házát, és új helyen húzódott inkognitóba.Becsületének megvédése érdekében pert indított Bárdy Magdával szemben. Jobban tette volna, ha hallgat. A perben az az ügyvédi iroda támogatta, melynek tagja a körömszaggatással vallató ÁVH-s tiszt, az időközben elhunyt „körmös” Bauer Miklós jogász és egy másik egykori harcostárs, Bárd Károly ÁVH-s tiszt volt. A per jó szokás szerint kilenc évig húzódott, míg végül 2002-ben a bátor Bárdy Magda oldalán álló igazság kimondásával végződött. Vajda Tibor felelősségre vonása azonban tudomásom szerint végleg elmaradt.
Ki az, aki fonja a bűnös lelkek életének fonalát? Bárki legyen az, nem sajnálja mérni az időt. Vajda Tibor 1924-ben született, 2002-ben már a nyolcvanas évei felé ballagott. Biszku Béla kilencvenöt évesen hunyt el. A kassai gettó parancsnoka, Csatáry László kilencvennyolc évesen, Péter Gábor, az ötvenes évek atrocitásainak – akasztások, eltüntetések, összeesküvések, kínzások, internálótáborokba toloncolások – irányítója nyolcvanhét évesen, Képíró Sándor hírhedt csendőr százados kilencvenhét évesen hagyta el az árnyékvilágot. Sorolhatnám. Erich Priebke, a Róma melletti barlangnál történt szörnyű vérengzés végrehajtója százéves koráig élt, Rudolf Hess, a Führer helyettese kilencvenhárom éves koráig rótta a börtön udvarán a köröket. Az igazság odaát van.
