Közmeghallgatást szervezett csütörtökön reggel Székesfehérvár Önkormányzata a Nemzeti Emlékhelyről és a Belváros arculatáról. Sokan véleményezték a Fő utca rehabilitációját és rengeteg javaslat érkezett a leendő Nemzeti Emlékhely funkciójára, kivitelezésére vonatkozóan is. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy hosszútávú gondolkodást érdemes elindítani, amelynek egyik legfontosabb céldátuma a 2038-as év lehet.
A közmeghallgatás elején Székesfehérvár polgármestere kiemelte, nincs jóváhagyott terv a Nemzeti Emlékhelyre vonatkozóan, így bátran lehet gondolkodni, ötleteket felvetni. Elmondta, hogy a parlament 2011. november 7-én szavazta meg azt a törvénymódosítást, amely rendelkezik a nemzeti emlékhely státusz bevezetéséről és itt döntöttek arról is, hogy ezek tízes listájára a székesfehérvári egykori koronázótemplom területe is felkerüljön.
Az első hozzászóló, Klement Lajos hosszútávú gondolkodásra szólította fel a döntéshozókat az emlékhely ügyében, kiemelve, hogy az egész országot érintő kérdésről van szó. Dr. Boór Ferenc a Fejér Szövetség nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Romkert esetében a nemzeti sírkert szerepet kell helyreállítani és azonosítani kell a királyi csontmaradványokat. Szintén fontosnak tartotta a koronázó ékszerek másolatainak bemutatását is a leendő emlékhelyen. A Fő utca rekonstrukciója kapcsán elfogadhatatlannak nevezte azokat a terveket, amelyekre a legtöbb szavazat érkezett az interneten bemutatott tervrajzok közül. Németh László, az építész kamara elnöke III. Béla király és Antiochiai Anna földi maradványainak visszahozatalát szorgalmazta, kiemelve, hogy annak idején Marosi Arnold is szót emelt ezért az ügyért. Hibás koncepciónak nevezte, hogy a Romkert fölött városi teret kell létrehozni. Fontosnak tartotta, hogy a majdani emlékhelyen a sírket mellé múzeum is épüljön. Javaslata szerint ennek neve lehetne Szent István Múzeum - ami megközelíthető lenne a Várkörút felől - míg a jelenlegi múzeum Marosi Arnold nevét vehetné fel.
Kaszás István a Fehérvári Polgári Védegylet részéről annak a nagyszabású célnak a kitűzését javasolta, hogy a város célozza meg hosszútávon a világörökség címet. Véleménye szerint ez adná meg az elengedhetetlen folyamatosságot a Nemzeti Emlékhely ügyének.
Varga Ferenc azt javasolta, hogy a Zichy ligettel érjen véget a Belváros és kössék össze a Fő utcával . A Fő utca rehabilitációjának jelenlegi terveit nem találta megfelelőnek, véleménye szerint a ledes megoldás térigényes és nem érvényesül megfelelően a szűk Fő utcán. Német János tanár kiemelte, hogy Fehérvárnak a nemzeti emlékezet városának kellene lennie. Ehhez elengedhetetlennek nevezte azt, hogy a városban tanuló diákok pontosan ismerjék Fehérvár történelmi múltját, az egykori emlékek helyét.
Az elhangzott javaslatokra reagálva Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, hogy véleménye szerint az a legméltatlanabb állapot, ami jelenleg és az elmúlt évtizedekben volt a Fő utcán. A Fő utca rehabilitációjára vonatkozó tervekkel kapcsolatban elmondta, sok fehérvári polgár véleményezte azokat, több mint 10 ezer IP-címről érkezett szavazat a tervrajzokra. Hozzátette, hogy időbeli kényszerben is volt a városvezetés: a Királyi Séta projektet vállalhatatlannak tartották, de a Fő utca felújítására érkező uniós pályázati lehetőséget nem utasíthatták el. Székesfehérvár polgármestere a Nemzeti Emlékhellyel kapcsolatban kiemelte, hogy annak nem turisztikai látványosságnak kell lennie, hanem szakrális helynek. Elmondta, hogy a világörökség címnek jelenleg nincsenek meg a feltételei, de hosszútávú célként kitűzhető, hogy a majdani Nemzeti Emlékhely a világörökség része legyen. A 2013-as évet a lelkekben való építkezés évének nevezte, amely felkészítheti a fehérváriakat a hosszútávú együttgondolkodásra.
