A Magyar Szent Család Székesfehérváron őrzött ereklyéi

Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én, hétfőn tartják a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. Ezen a napon 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit a Székesegyházba. Ereklye csak szentté vagy boldoggá avatott ember maradványa lehet. Székesfehérvár egyesítette a Magyar Szent Család tagjainak ereklyéit.
2017.08.10. 11:18 |

Szent István király koponyaereklyéje

Szent István királyt „eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron Szűz Mária tiszteletére.” (Képes Krónika) Szentté avatása is Székesfehérváron történt, a korai középkorban bizonyosan városunkban őrizték az ereklyét. A tatárjárás idején, 1241-ben, biztonsági okokból Raguzába (ma Dubrovnik) menekítették.

1440-ből maradt fenn olyan hiteles okirat, amelyből a szakértők igazolni tudják: újra, itthon, Székesfehérváron van a fejereklye. Történt ugyanis, hogy I. Ulászló koronázásakor nem állt rendelkezésre a Szent Korona – Erzsébet királyné, I. Habsburg Albert özvegye, Luxemburgi Zsigmond lánya, udvarhölgyével ellopatta a Visegrádi fellegvárból és majd csak Hunyadi Mátyás tudja visszaszerezni 1463-ban – ezért kényszerűségből a Szent István király fejereklye-tartójáról leszedett koronával koronázták meg a Jagelló házbéli uralkodót.
A török hódoltság kora a templomok, ereklyék számára katasztrófát jelentettek. Szerencsénkre a raguzaiak kereskedtek a törökökkel – ezért viszonylagos nyugalmat is élveztek – és ereklyéket is felvásároltak, – sok híres európai ereklye került Raguza tulajdonába úgy, hogy megvásárolták a törököktől – köztük a Székesfehérvári Királyi Bazilika Szent István koponyaereklyéjét is, amelyet ezután a raguzai domonkos kolostorban őriztek.

A koponyaereklyét 1769-ben Mária Terézia szerzi vissza, de ekkor ereklyemegosztás (dismembratio) történt. Az ereklye alsó, kisebbik része Raguzában maradt, a nagyobbik, fejtető részt, a díszes ereklyetartóval együtt a királynő elhozatja onnét, – a Pozsonyi társaskáptalan őrzésére bízza – s majd 1778-ban, az egy esztendővel korábban általa alapított Székesfehérvári Püspökségnek ajándékozza.


Szent Imre herceg ujjcsont-ereklyéje

Anjou-házi uralkodóink reprezentációs célokra használták szent királyi elődeik ereklyéit, Nápolyban, Firenzében és Aachenben is alapítottak templomot magyar szentek ereklyéivel. Mivel a török hódoltság nyomán a hazai ereklyék zöme elpusztult, vagy kétség támadt hitelessége körül, e hiteles külföldi ereklyék súlya felértékelődött.

Szent Imre herceg 1031-ben történt halálának 900. évfordulójára készült Magyarország, amikor 1930-ban, Aachenből – a kölni érsek engedélyével – kapott hazánk két ujjcsont-darabot, amelyek egyikét a Budai Ciszterci Szent Imre templomban őrzik, a másikat pedig Székesfehérvár kapta meg.

Boldog Gizella királyné térdcsont-ereklyéje

Székesfehérváron 2011. szeptember 4-től kezdve tisztelhetjük együtt a magyar királyi szent család ereklyéit. Ekkor Spányi Antal székesfehérvári püspök kérésére, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetetett Család Évében, Wilhelm Schraml passaui megyés püspök úr ajándékozta a Székesfehérvári Egyházmegyének. Gizella királyné megözvegyülése után még bőkezűbben gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. 1042-ben visszatért hazájába, Bajorországba, és a passaui Niederburgban apáca lett. 1045-ben apátnővé választották, a kolostorkápolnában temették el.

forrás: Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár
Külön köszönet Mózessy Gergelynek, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár intézményvezetőjének

Kultúra

  1. Lánykérés is volt a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztiválon

    A Belváros több pontján is hallhattak térzenét az V. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál zenekarainak köszönhetően. A Debrecen Helyőrségi Zenekar, a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar, a Szentendre Helyőrségi Zenekar és a Tata Helyőrségi Zenekar a Városház téren adott közös koncertet. A fesztiválon a Királyi Napok második nyilvános lánykérését is megkönnyezhettük.

    2017.08.17.
  2. Negyven évvel ezelőtti filmszerepére emlékezett a Vörösmarty Színház igazgatója

    Negyven évvel ezelőtt, 1977-ben mutatták be a Szikora János főszereplésével készült, Kihajolni veszélyes! című magyar filmszatírát. A négy évtizedes jubileum tiszteletére filmvetítéssel egybekötött találkozóra invitálták az alkotócsapat tagjait és a vasútszerető érdeklődőket. Az alkotásban a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója mellett olyan színészóriások szerepeltek, mint Bodrogi Gyula, Tomanek Nándor és Koltai Róbert. 

    2017.08.17.
  3. Dr. Altorjay Andrásé a Deák Dénes Díj - 21 Lánczos-Szekfű ösztöndíjas volt idén

    Szerdán délután a Bory-várban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat. A Lánczos-Szekfű Ösztöndíjat az alapítvány kuratóriuma minden évben azoknak ítéli a hozzá tartozó anyagi támogatással együtt, akik az oktatás, a tudomány, a művészet terén munkálkodnak. A Deák Dénes Díjat az idei évben Dr. Altorjay András vehette át Székesfehérvár közéleti, kulturális életében végzett példát adó tevékenysége, művészetpártoló munkássága elismeréseként.

    2017.08.16.
  4. Augusztus 20-ig látogatható a Pompeji kiállítás Gorsiumban

    Augusztus 20-ig várja a látogatókat a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című kiállítás a táci Gorsium Szabadtéri Régészeti Park látogatóközpontjában. A Szent István Király Múzeum egyedülálló, látványos kiállításán megismerkedhetünk a katasztrófa miatt néhány óra alatt megsemmisült, egykor virágzó város lakóinak életével, a gladiátorok, a közfürdők, de az ókori bordélyházak világával is.

    2017.08.16.

Királyi Napok

Eseménynaptár

2017. Augusztus
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Székesfehérvár Topotéka

Kiállítás