A lakáspolitika kihívásairól és a CSOK Plusz 2024-es várható hatásairól volt szó a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér Megyei Szervezetének közgyűlésén, melyet pénteken este tartottak. A tisztújítás során megerősítették posztján a szervezet elnökségét dr. Madarász László elnök vezetésével.
Nagy múltra tekint vissza a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér Megyei Szervezete, amely a közgazdászokat, gazdasági szakembereket fogja össze, és Székesfehérvár Önkormányzata is tagja a testületnek. A szervezet pénteken este a dr. Koch László utcai klubhelyiségében tartotta évzáró közgyűlését, amely tisztújítással kezdődött. A résztvevők megerősítették posztján a teljes elnökséget, így az változatlan tagsággal, dr. Madarász László elnökletével működik tovább.
A tisztújítást szakmai előadások követték „Lakáspolitikai kihívások és lehetőségek Magyarországon régiós kitekintéssel – 2024 a CSOK Plusz éve lesz?” témában.
Elsőként dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott tárcaközi egyeztetések eredményeként megszületett a CSOK Plusz, amely a következő évek zászlóshajója lesz az otthonteremtési eszközök tekintetében Magyarországon. A bankpiaci szereplőktől, az ingatlanfejlesztőktől eddig pozitív visszajelzések érkeztek a hitelről, melynek lényege a pronatalizmus: azok a családok vehetik igénybe, akik gyermeket vállalnak. Jelentős pronatalitási, azaz népesedési lökést kíván adni a kormányzat a családoknak abból a célból, hogy a vágyott gyermekek minél nagyobb arányban megszülessenek.
Közgyűlés a lakáspolitika és a CSOK Plusz jegyében
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a CSOK Plusz megalkotásakor igyekeztek lekövetni az építőipari és az általános inflációs folyamatokat.
A 15 millió, 30 millió és 50 millió forintos hitelkeret várhatóan érdemi lökést ad egy megfelelő, komfortos családi otthon megvásárlásához. Az államilag kamattámogatott konstrukciót maximum 3 százalékos ügyfélkamattal igényelhetik az állampolgárok, így a mai, nem könnyű jövedelmi viszonyok mellett is megfizethető a családok számára: 25 évre egy 15 millió forintos CSOK Plusz hitel havi 72.000 forint törlesztőrészletet jelent, ugyanennyi időre egy 30 millió forintos hitel esetében ez havi 143.000 forintot, egy 50 milliós hitelnél pedig kb. 237.000 forintot jelent. „Bízunk abban, hogy CSOK Plusznak köszönhetően Magyarországon nem csak az építőipart tudjuk felpörgetni, hanem a termékenységi arány, az úgynevezett TTA mutató is érdemben javulni fog.” – fogalmazott dr. Csepeti Ádám.
Kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök november 30-án aláírta a CSOK Plusz részletszabályait bemutató kormányrendeletet. A hitel az érdeklődő családok számára 2024. január 1-jétől igényelhető a kereskedelmi bankoknál. Az olyan városokban, mint Székesfehérvár, ahol nagyon sok fiatal pár lakik, várhatón nagy lendületet ad a CSOK Plusz a helyi ingatlanpiacnak, és a pronatalitási mutatók is meghatározóak lesznek Fejér vármegyében is.
Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere előadásában arról beszélt, hogy a CSOK Plusz várhatóan újra lendületbe hozza majd az ingatlanépítéseket a nagyvárosokban.
Fehérváron az elmúlt években sok lakás épült, ám fontos, hogy ez a folyamat tovább folytatódjon fenntartható és az energiahatékonyság szempontjából minőségi ingatlanok létrehozásával.
A polgármester hangsúlyozta, mindezt kiegészítve bérlakások építésére is szükség lenne a nagyvárosokban. Ez különösen olyan szakmacsoportok támogatására vonatkozna, amelyek tagjaira nagy szükség van a városban, ám ők nem tudnak rövid időn belül elköltözni otthonról, vagy még nem döntötték el, hogy végleg itt akarnak-e letelepedni a városban. A székesfehérvári ingatlanárak az országban a legmagasabbak közé tartoznak, ám sok esetben még a kifejezetten magas állami támogatás-intenzitás mellett is megfizethetetlenek, azonban a bérlakás-struktúra fontos előrelépést hozhat.
A város kidolgozott egy 400 lakásról szóló pilot programot: 200 lakást rögtön eladna a város, a forrást pedig visszaforgatná újabb ingatlanok építésébe, a másik 200 pedig a hiányszakmák képviselőinek – például mérnököknek, tűzoltóknak, orvosoknak, szakápolóknak – nyújtana lakásbérlési lehetőséget.
Az elképzelések szerint ebben az államnak, az önkormányzatnak, a helyi munkáltatónak, a vállalkozásoknak és az építőiparnak lenne szerepe, illetve az energiahatékonyság tekintetében bevonnák a zöld kötvény alapú banki finanszírozást is. Dr. Cser-Palkovics András hozzátette, hogy a pilot programot a város már benyújtotta a kormánynak.
