A klímakutatók szerint a Jeges-tenger olvadása okozza a márciusi telet

Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa elmondta, nemcsak Magyarországon, hanem Európában, Ázsiában és Amerikában is tombol a tél, amelynek a hátterében a hideg sarkvidéki levegő áramlása áll. „Az Északi-sarkon az átlaghoz képest melegebb van, ezért a hideg sarkvidéki eredetű levegő a kontinentális területekre szorul vissza.” – emelte ki Pátkai Zsolt.

 Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője szerint a ciklonok az utóbbi néhány évben északabbra sodródtak, emiatt több mediterrán ciklon tudja elérni a Kárpát-medence területét is, ennek következtében az időjárás is sokkal szélsőségesebbé válhat. „1901-hez képest körülbelül 1 °C- kal emelkedett Magyarország évi középhőmérséklete. A nyarak forróbbak lettek, ezért sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő hőhullámok, aszályos időszakok, mint korábban.” - magyarázta Lakatos Mónika, aki szerint ezzel párhuzamosan előfordulhatnak olyan hónapok, amikor a 2010 májusához hasonlóan rekordmennyiségű csapadék hullhat.

A globális felmelegedés hatására a Jeges-tenger jégtakarója az elmúlt harminc évben 80 százalékkal csökkent, és tavaly szeptemberre rekord méretűre zsugorodott. Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) legfrissebb műholdas felvételeiből kiderült, hogy az Északi-sarkot borító jégpáncél mérete most is közel áll az őszi minimumhoz.

 

Több klímakutató szerint az olvadás egyik következménye az északi félteke légmozgásainak megváltozása. Jennifer Francis, a Rutgers Intézet kutatója már tavaly ősszel figyelmeztetett arra, hogy a jégpáncél drasztikus csökkenése miatt idén Európában kemény lesz a tél. Vlagyimir Petukov, a Potsdam Klímakutató Intézet professzorának kutatása szerint ciklonok és az anticiklonok szempontjából lényeges a felső légkörben fújó „ jet-streamek”, vagyis futóáramlatok megváltozása összefüggésben állhat az arktiszi olvadással. Például március 14-én a Földközi-tenger nyugati medencéje felett a jet a térségben szokatlanul erősen, 325-350 km/órával fújt, és felerősítette azt az éppen formálódó mediterrán ciklont, ami a másnapi hóvihart okozta.