-
Tóvárosi lakossági fórum
Lakossági fórum volt szerdán este a Tóvárosban, ahol a résztvevők beszéltek a közlekedési szabályok betartásáról, a zajproblémákról, a rendőri jelenlétről és a parkolási lehetőségekről is. Szó volt a Bakony utcai bekötőút megépítéséről, amely jelentősen tehermentesítené a Balatoni utat is. Elhangzott, hogy közterületi és zöldfejlesztések, mellett jövő tavasszal kezdődik a Tóvárosi Óvoda több mint 300 millió forintos teljes felújítása.
2026.09.09. -
Fekete csütörtök Szárazréten
A magyar közlekedéstörténet egyik legsúlyosabb tragédiája a szárazréti vonatbaleset, amely 44 évvel ezelőtt történt. Tizenhat ember halt meg, amikor egy csuklós autóbusz vonattal ütközött, az áldozatok fele gyermek volt. Mint minden évben, így idén is megemlékeztek róluk a baleset helyszínén található emlékműnél.
2026.09.09. -
Útlezárások a Lecsófesztivál idején
Érdemes lesz autóval elkerülni a belvárost a hétvégén, jön ugyanis a XXI. Székesfehérvári Lecsófőző Vigasság. Ez idő alatt forgalomkorlátozásokra kell számítani a Zichy liget környékén.
2026.09.09. -
44 éve történt a tragédia
A 44 éve történt szárazréti baleset áldozataira emlékeztek a Farkasvermi úti vasúti átjárónál. 1982. szeptember 9-én 11 óra 55 perckor a 37-es busz ráhajtott a sínekre és összeütközött a Fehérvárra robogó gyors vonattal.
2026.09.09.
A fehérváriak szerint fontos a Magyar Honvédség jelenléte Székesfehérváron
A Magyar Honvédség megítéléséről készített felmérést az Echo Szociológiai Kutatóintézet Székesfehérváron illetve a Századvég Alapítvány Magyarországon. Az eredményeket Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Domokos Tamás az Echo Kutatóintézet módszertani igazgató ismertette. A kutatásból kiderült fehérvári felnőtt lakosság 46 százaléka szerint nagyon vagy inkább fontos Székesfehérvár életében a Magyar Honvédség.
2013.02.21. 16:40 |
A Magyar Honvédség megítéléséről készített felmérést az Echo Szociológiai Kutatóintézet Székesfehérváron illetve a Századvég Alapítvány Magyarországon. Az eredményeket Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Domokos Tamás az Echo Kutatóintézet módszertani igazgató ismertette. Mint az a kutatásból kiderült fehérvári felnőtt lakosság 46 százaléka szerint nagyon vagy inkább fontos Székesfehérvár életében a Magyar Honvédség.

A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága még 2007-ben alakult, amely a megszűnő MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, az MH Híradó és Informatikai Parancsnokság, az MH Műveletirányító Központ, és az MH Egészségügyi Parancsnokság átvételével jött létre. A székhelye pedig azóta is Székesfehérváron van. Gyakran hallani, hogy Székesfehérvár katonaváros és komoly hagyományai vannak a katonaságnak a városban. A kutatóintézet arra volt kíváncsi, hogy a fehérváriak mit gondolnak a Magyar Honvédségről és mennyire tartják fontos intézménynek.
Az adatfelvételre még tavaly ősszel került sor: a kérdezőbiztosok véletlenszerűen kiválasztott 500 emberrel készítettek interjút, személyesen, standard kérdőívek segítségével. A felmérésből kiderült, hogy a fehérvári felnőtt lakosság 46 százaléka szerint nagyon vagy inkább fontos Székesfehérvár életében a Magyar Honvédség, 23 százalékuk szerint inkább nem fontos, 17 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem fontos intézmény a város életében. Arra a kérdésre, hogy miért gondolják fontosnak, vagy kevésbé fontosnak a Magyar Honvédséget Székesfehérvár életében, többféle válasz érkezett. Többen úgy vélik, hogy fontos, hisz a városban található a Magyar Honvédség egyik országos központja, ezen felül munkahelyet ad, segít a rendőrségnek, biztonságérzetet nyújt, valamint a történelem része is, hagyománya van a városban. Kritikák is megfogalmazódtak, többek szerint csak a pénzt emészti fel, mivel már nincs sorozás, így jelentősége és szerepe sincs a városban. A lakosok több mint fele szerint a helyi önkormányzat összességében megfelelő mértékben foglalkozik a Honvédséggel, csupán 2 százalékuk szerint túl sokat, illetve 17 százalékuk véleménye alapján túl kevés figyelmet kapnak a városban élő katonák.
Összességében elmondható, hogy a székesfehérváriak nagy része fontosnak tartja a Magyar Honvédség jelenlétét a városban, az önkormányzat. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2012. szeptemberében Magyarországon amelynek során 823 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg az intézet. Ennek egyik fontos eredményei, hogy a szakfeladatokat koordináló Honvédelmi Minisztérium munkájával a választópolgárok 6 százaléka teljesen elégedett, 19 százaléka jó, 38 százaléka közepes minősítést adott a tárcának. A kutatás alapján a Magyar Honvédség legfontosabb erősségei a nemzetközi műveletekben való részvételben mutathatók ki, ezen aktivitást 20 százalék jelesre, további 35 százalék jóra értékelte. Ezt követi a honvédség megjelenése a magyar társadalomban és a magyar katonák fegyelme, melyet a lakosok 10 százaléka jelesre, 32 százaléka jóra értékelte, egyötödnyi bizonytalan válaszadó mellett. A legtöbb kritika a felszereltséget érte , itt a negatív választ adók aránya meghaladta a pozitívan nyilatkozókét, míg a többség közepesre minősítette a helyzetet.
Az országos kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosok egyötöde szerint nagyon, további 39 százalékuk szerint inkább fontos, hogy a magyar közgondolkodásban erősebben jelenjen meg a honvédelem ügye. Az embereknek Magyarországon a Magyar Honvédségéről elsősorban a hazaszeret fogalma és a sorkatonaság élménye jut eszükbe, ezt követi a honvédség külföldi szerepvállalása.