-
121 éve született Romhányi
Dr. Romhányi György professzor születésének 121. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Székesfehérváron. A résztvevők megkoszorúzták az Oskola utcában található Romhányi-emléktáblát, majd a Hiemer-házban az emlékülés keretében adták át a 2025. és 2026. évi Romhányi Díjat.
2026.09.14. -
Fehérvár legyen az ország mintavárosa – szakmai fórum és közösségi tervezés
A 2038-as Szent István Emlékévhez is kapcsolódik az a nagyszabású vízió, amely Székesfehérvár európai szintű versenyképességének további erősítését célozza. A stratégiát a helyi közösségek bevonásával szeretnék megvalósítani, így várhatóan októberben megkezdődik a program társadalmasítása.
2026.09.14. -
Romhányi Györgyre emlékeztek
Romhányi Györgyre emlékeztek a pályatársak az Oskola utcai emléktáblánál. A koszorúzást tudományos rendezvény és ünnepélyes díjátadó követte a Hiemer-házban.
2026.09.15. -
Fehérvár a következő évtizedben
Hazánkban a megyei jogú városok között Székesfehérváron a legjobb élni, legalábbis az Egyensúly Intézet elmúlt három évben végzett felmérései szerint. A szervezet most egy Kelet-közép európai összehasonlítást is készített.
2026.09.14.
A Corpus Hungaricum szobornál és a Halesz parkban is emlékeztek a Nemzeti Gyásznapon
Koszorúzással tisztelegtek az 1849 október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. A Corpus Hungaricum szobornál rendezett megemlékezésen dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet, majd a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak közreműködésével elevenítették fel a „magyar Golgota” gyászos napjait. A Halesz ligetben is emlékeztek, ahol 1849 augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal a haza védelmében.
2014.10.06. 11:42 |
Koszorúzással tisztelegtek az 1849 október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. A Corpus Hungaricum szobornál rendezett megemlékezésen dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet, majd a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak közreműködésével elevenítették fel a „magyar Golgota” gyászos napjait. A Halesz ligetben is emlékeztek, ahol 1849 augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal a haza védelmében.
A hagyományokat folytatva Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata, valamint a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága közös koszorúzást szervezett a Nemzeti Gyásznapon. A Corpus Hungarikum szobornál a történelmi zászlók bevonulását követően a Himnusz hangjai csendültek fel, majd dr. Molnár Krisztián, Fejér megye főjegyzője mondott ünnepi beszédet.
A főjegyző kiemelte, hogy 165 év után is élő történelmi eseményként kezeljük október 6-át, mert az aradi vértanúk kultusza erősen él a magyar nemzet lelkében. Hangsúlyozta, hogy a vértanúk minden cselekedetükkel hazájukat szolgálták, felelősséget vállalva tetteikért és megmutatták az utókornak, hogy mit jelent igaz magyarnak lenni. „Ezek az emberek felelősséget vállaltak tetteikért, eszményeikért, a gondjaikra bízott emberekért és a magyar nemzet sorsának, jövőjének alakításáért. Ennek az országnak ma is ilyen szolgálatkész, felelősség tudattal bíró emberekre van szükség, hogy a jelenben és a jövőben ne csak félve reménykedjünk, hanem bátran merjünk bízni is." - emelte ki dr. Molnár Krisztián.
A beszédet követően a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai elevenítették fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás időszakát. A megemlékező műsor után Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és az Összhaderőnemi Parancsnokság is koszorút helyezett el a szobornál. A hagyományoknak megfelelően koszorúzással emlékezett a Wagner Nándor szobrászművész művészeti és szellemi örökségét őrző és ápoló Academia Humana Alapítvány is. Wagner egyik fő műve a „Corpus Hungaricum” még itthon készült, és 1999-ben, kőelemekkel kibővítve Székesfehérváron állították fel.

Reggel a Halesz ligetben is emlékeztek a Nemzeti Gyásznapon. A ’48-as emlékműnél Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Dienesné Fluck Györgyi, Deák Lajosné és dr. Horváth Miklósné önkormányzati képviselők koszorúztak. A parkban található emlékművet, amelyet az 1848-49-es fegyveres szabadságharc utolsó felvonása, a haleszi felkelés emlékére állított Székesfehérvár lakossága. 1849 augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal a haza és a szabadság védelmében. A székesfehérvári vértanúk emlékoszlopát a Halesz-kertben közadakozásból emelték 1888. augusztus 15-én. A parkban a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola diákjai műsorral emlékeztek meg az aradi vértanúkról.


