Bár az Országgyűlés 2005-re 150 millió forintot szavazott meg a Nemzeti Emlékhely Alapítvány számára, ennek ellenére az alapítvány ebben az évben csupán 30 millió forintos állami támogatást kap a székesfehérvári romkert fejlesztésére, rekonstrukciójára - tudtuk meg Fülöp Gyulától, az alapítvány kuratóriumának alelnökétől, a székesfehérvári Szent István Múzeum igazgatójától.
A kulturális tárca a közelmúltban jelezte: zárolja a fejlesztésre szánt pénz nagy részét, sőt az engedélyezett 30 millió forintot is csak 2006 januárjában tudja majd átutalni. Mindez azt jelenti, hogy 2005-ben valójában egyetlen fillért sem használhat fel az alapítvány a parlament által jóváhagyott összegből.
A hányatott sorsú székesfehérvári romkerttel kapcsolatban a legutolsó híradások a sokat vitatott védőtető tavalyi elbontásáról szóltak. Mint ismeretes, 2000-ben hatalmas védőtetőt építettek a koronázóváros barokk főterén feltárt egykori középkori rommaradványok fölé. A védekezést az indokolta, hogy a régészek által kiásott eredeti épületrészek puha mészkőből készültek, emiatt különösen érzékenyek az időjárás viszontagságaira.
A védőtető felállítása félmilliárd forintba került, ám szinte a megépítése pillanatától viták kereszttüzében állt: a helyi polgárok túlságosan ipari jellegűnek, a városképet durván rombolónak ítélték az építményt. A folyamatos tiltakozások hatására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004-ben lebontatta a védőtetőt, és négy-öt éven át hatásos vegyszeres kezeléssel próbálta megóvni a romok állagát. A hivatal tavaly kidolgozta a romkert-nemzeti emlékhely hoszszú távú fejlesztési programját, amely szerint a későbbiekben újra be kell majd fedni a területet.
Fülöp Gyulától megtudtuk: az erre az évre ígért 150 millió forintból megvalósulhatott volna a régóta tervezett bazilikatörténeti kiállítás, elkészülhetett volna az az ötkötetes kiadvány, amely a székesfehérvári romkert feltárása során előkerült régészeti-antropológiai leleteket fogja bemutatni, valamint felépülhetett volna a nemzeti emlékhely új védőtetője is. Ezzel szemben az idén csak olyan munkálatok kezdődhetnek, amelyeket - Fülöp Gyula megfogalmazása szerint - a nemzeti emlékhely iránt elkötelezett szakemberek végeznek majd el, akik a megbízási díjaikhoz leghamarabb 2006 januárjában juthatnak hozzá. Így például megjelentethetik az ötrészesre tervezett tanulmánysorozat első kötetét, ezenkívül négy-ötmillió forintért megkezdhetik a romterület megújításának tervezési munkálatait, és mintegy 15 millió forintért átalakíthatják a jelenlegi szabadtéri kiállítást.
A kuratóriumi alelnök elmondta: a Nemzeti Emlékhely Alapítvány 2006-ban szintén 150 millió forintos állami támogatással számol, ami azonban jórészt csak az erre az évre tervezett feladatok megvalósításához lenne elegendő. A következő néhány évben azonban további százmilliók kellenének az emlékhely végleges formájának kialakításához. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a nemzeti emlékhelyet alkotó ingatlanok közül - idetartozik például a romkert, a Koronázó tér, valamint a tervezett kőtár épülete - néhány még ma is magántulajdonban van, így ezeket az alapítványnak mihamarabb meg kell szereznie. Fülöp Gyula hozzátette: az idei fejlemények azt is bizonyították, hogy még egy parlamenti döntés sem jelent biztosítékot a megítélt állami támogatáshoz való hozzájutásra, így nem érdemes jóslásokba bocsátkoznia a nemzeti emlékhely kialakításának befejező dátumáról.
Szerettük volna megtudni a 120 millió forint zárolásának okait, ám a kulturális tárca sajtóosztályán azt közölték: forduljunk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, mivel ott készült a pénz visszatartásáról szóló szakmai előterjesztés. A KÖH-nél megtudhattuk, a nemzeti emlékhely ügyében kizárólag Varga Kálmán, a hivatal elnöke adhat felvilágosítást, ő azonban jelenleg a szabadságát tölti.