Családias légkör és széleskörű szakmai érdeklődés jellemezte csütörtökön délelőtt a Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata által a roma témakörben rendezett Workshopot a Fehérvári Civil Központban. Az előadók a romák felzárkóztatásában az elmúlt 20 évben elért eredményekről számoltak be a résztvevőknek.
Olyan jó gyakorlatokat mutattak be, mint például a Fejér megyében Pátkán működő tanoda program és a társadalmi elfogadást segítő Esélyórában is részesültek a jelenlévők. A megyei Esélyteremtési Hálózat tevékenységének célja, hogy a felzárkózási lehetőséget a lehető legkisebb életkorban biztosítsa és tegye elérhetővé Fejérben. Rendhagyó módon az előadókkal együtt a színpadon foglalt helyet a közönség a Fehérvári Civil Központban a „Jó gyakorlatok disszeminációja a romák felzárkóztatásában” címmel csütörtökön a Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata által szervezett workshopon. A szervezők a program kialakításakor arra törekedtek, hogy kellő hangsúllyal bemutassák a generációkat átölelő felzárkózási lehetőségeket életkori és gazdasági megközelítésben. A közös célok bemutatásával és a tapasztalatok átadásával kívántak hozzájárulni, hogy minden résztvevő a gyakorlati munkájában hasznosítható információkkal és megoldásokkal gazdagodjon.
A Hálózatot működtető Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány nevében Mahlerné Köfner Anikó, a kuratórium elnöke, egyben a rendezvény moderátora köszöntötte a résztvevőket. „Azért hoztuk létre a mai találkozási lehetőséget, hogy a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány és a Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház partnerei tapasztalatcserével is tudják segíteni egymás munkáját. Az esélyteremtési munkánk egyik kiemelt célcsoportját a roma emberek alkotják. Ez az esélyteremtést szolgáló tevékenység a roma társadalom és a többségi társadalom egymáshoz való viszonyáról és annak formálásáról is szól. –tette hozzá. „A megyei Esélyteremtési Hálózat tevékenységeinek célja, hogy a felzárkózási lehetőséget a lehető legkisebb életkorban biztosítsa és tegye elérhetővé megyénkben. A sikeres programok közös jellemzője, hogy a korai életkorban kezdődnek, a gyermek mellet a szülőket is segíti, és több szakterület szakemberei összehangolt formában és team munkában dolgoznak.”– hangsúlyozta Mahlerné Köfner Anikó.
A program Esélyórával kezdődött, amit Csató Gyula, szociális munkás és Ignácz Margit romológus pedagógus tartottak. Az érzékenytő foglalkozáson különböző kérdések megválaszolásával próbálták rávenni a hallgatóságot, hogy fogalmazzák meg velük kapcsolatos külső és belső benyomásaikat. Mindeközben összehasonlításként mindig kiemelték, hogy az iskolákban az osztályok részére tartott esélyórák miben különböznek a jelenlegitől, miben különböznek a gyerekek reakciói a felnőttekétől. Végül a résztvevők betekintést kaptak azokba a gyakorlati megoldásokban, amelyek az előítéletes gondolkodás és viselkedés csökkentéséhez járulnak hozzá a különböző közösségekben.
A jó gyakorlatokat a Pátkai Roma Tanoda Program szakmai vezetője, Baráth Szabolcs a Tanoda program kiépülésével, bemutatásával folytatta. A Tanoda program a 90-es években indult hazánkban, amikor is a magyar társadalomban tömegesen megjelentek a leszakadt csoportok. A jelenséget felismerését követően a 90-es évek közepén alakult az első Tanoda Budapesten, és jelenleg 160 Tanoda sikeresen működik hazánkban. A Tanoda program a fiatalok számára biztosítja azt a fejlődési környezetet, amit sem az otthoni, sem az iskolai környezet nem nyújt a sikeresebb életút bejárásához. A szakmai vezető szerint a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeit tovább rontja a hazánkra jellemző szelektív iskolarendszer.
Baráth Szabolcs kiemelte, hogy azért esett Fejér megyében Pátkára a választásuk a Tanoda program létrehozásakor, mert bár jelen volt a társadalmi és az etnikai feszültség a településen, de ennek ellenére a település befogadó közege, az egyház, a települési önkormányzat felajánlott segítsége a felzárkóztató program megvalósításának sikerességét vetítette előre. A Tanoda program egy saját módszertannal rendelkező, jól működő, hatékony támogató programmá nőtte ki magát, amit több év alatt, sok munkával értek el a szakemberek - hangsúlyozta Baráth Szabolcs.
A továbbiakban a „komplex telep programot” mutatta be Pluhár László, a TIKK Esélyegyenlőségi osztály osztályvezetője. Fejér megyében jó példaként említette a bicskei menekülttáborban és a Sárkeresztúron megvalósult eredményes felzárkóztató programjaikat. Említést tett a mezőgazdasági természetű Start Közmunka programról és arról a szakkiadványról, amelyet hosszú évek után sikerült végre megjelentetni olyan kapcsos, fóliázott kiadásban, amit a képzési program résztvevői akár a mezőgazdasági munkák helyszínén is használhatnak.
A következő részében Nagy Kálmán, a Székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium igazgatója, az Arany János Tehetséggondozó Programot, amelyben a felnövekvő generáció azon tagjai tartoznak, akik idővel saját maguk is képesek környezetüknek és az abban élőknek a megújítására, tehetségük kibontakoztatásával. A záró-előadásban Németh Ádám a Szent Imre Iskolaház gyermekközpontú működését és a sikerességet garantáló szakmai szemléletet és gyakorlatot mutatta be, a résztvevők nagy megelégedésére. Végül a hallgatóság kérdései mentén folytatódott a témához kapcsolódó információk és a tapasztalatok cseréje. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben is nyitottsággal és érdeklődéssel várják a Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata hasonló programjait.