-
Francia impressziók
A márciusban elhunyt Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőre emlékezett az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a Szent István teremben. A tavaszi kortárs-klasszikus hangverseny fókuszában a francia impresszionizmus színgazdagsága, valamint a zenei párbeszéd állt Eötvös Péter, Maurice Ravel és Dobri Dániel művein keresztül.
2024.04.25. -
Katonák 2200 évvel ezelőttről
Újabb nagyszabású kiállítás valósul meg a Szent István Király Múzeumban. Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei című nemzetközi tárlat csütörtökön délelőtt nyílt meg a Gorsium Régészeti Parkban, ahol ötven darab agyagkatonával, két cseréplóval és egy izgalmas történelmi korral találkozhat a közönség.
2024.04.25. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25. -
Áttáncolt 15 év
Tizenötödik jubileumát ünnepli idén a MegaDance Táncstúdió. A születésnap alkalmából különleges gálaműsorral készülnek a szervezők, június 3-án.
2024.04.25.
Virágvasárnapi barkaszenteléssel kezdődött a nagyhét
Spányi Antal virágvasárnapi köszönőjében a felkészülés és a megtisztulás fontosságára hívta fel a figyelmet a várakozás utolsó hetében.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Barkaszentelés
Azokban az országokban – mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.
A szentelt barkához számos hiedelem fűződik
A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy viharban a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más apró jószágok. Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.