Húsz évvel ezelőtt volt egy csapat, amely remek teljesítményével beírta magát Európa futballtörténelmébe. Ez a kijelentés sok labdarúgó együttesre is igaz lehet, azonban az 1984-85-ös UEFA-Kupa sorozatában egy magyar csapat igazán kitűnt a vetélytársak közül. A Videoton SC labdarúgói egészen a döntőig meneteltek, ahol aztán a földkerekség legeredményesebb együttese, a Real Madrid diadalmaskodott. A spanyolok győzelme ellenére a Videoton az ezüstéremmel is a csúcsra ért. A fehérvári sikerkovácsok teljesítményét azóta egyetlen magyar alakulat sem tudta megközelíteni. Visszatekintő sorozatunkban most Csongrádi Ferenc emlékszik vissza a sikerre.
- Mi volt a titka a csapatnak?
- Rengeteg időt játszottunk együtt, kezdve az ifi csapattól, a felnőtt csapatig. Akkor még nem volt jellemző a futballra ez a nagy népvándorlás, mint ami napjainkban zajlik. Nem fordulhatott elő olyan, hogy játszik valaki tíz mérkőzést és egy jobb ajánlat hívó szavára tovább áll. Megismertük egymást és tudtunk egymásért, a klubért küzdeni, igazán küzdeni.
- Nem feltétlen hiszem, hogy csupán ez az összetartás emelte a Videotont az európai elitcsapatok közé…
- Értékes és jó futballisták voltak ebben a csapatban. Ezt az eredmények is bizonyítják. Túl az UEFA-Kupa döntőn a bajnokságban és az Intertoto-Kupában, valamint a nemzetközi tornákon is sikeresen szerepeltünk. Azt hozzá kell tenni, hogy nehéz helyzetben voltunk, mert akkor szinte csak a Ferencváros csapatából lehetett kitűnni, és ez a megállapítás nemcsak a honi, de a nemzetközi porondra is igaz volt. Mai kifejezéssel élve, nem "sztároltak" minket, annak ellenére, hogy az ellenfeleink óriási reklámértékkel bírtak, azonban a játéktudásunkban elenyésző volt a különbség.
- A siker mennyire töltötte be a mindennapjait?
- A siker nem volt fontos. Szerettünk futballozni, szerettünk játszani. A focin keresztül saját magunkat is kielégítettük, és megpróbáltuk a közönség igényeit kiszolgálni. Fontos volt számunkra: ha kijönnek a nézők a stadionba, szórakozzanak jól. Húsz évvel ezelőtt még barátias, családias hangulat volt, azt hiszem ezt kellene visszacsempészni a mai magyar futballvalóságba. Ez nem egyszerű feladat. A labdarúgáshoz értő, a focit szerető, és a futballért tenni akaró szakemberekkel kellene körülbástyázni a labdarúgást.
- Befolyásolta a jövőt az UEFA-Kupa ezüstérem?
- Az önmagában, hogy valaki kupadöntőt játszik, nem életbiztosítás. Ezzel anyagilag nem tudtuk megalapozni a jövőnket, viszont adott egy olyan lelki muníciót, egy támpontot, amire életünk során mindig emlékezni fogunk. De tulajdonképpen ez nemcsak a kupadöntőre, hanem az egész pályafutásunkra igaz. Ez azt hiszem egyfajta mintát szolgáltathatna a mai labdarúgóknak. A döntő, és a finálé utáni pillanatok csodálatosak voltak, de nagyszerű érzés volt megélni valamennyi továbbjutásunkat. Ha még gólt is sikerült rúgni, az külön öröm volt, de a csapat sikere mindennél előbbre való volt, mert ez egy csapatjáték, és a csapatért mindenki mindent megtett.
Csongrádi Ferenc ma a Videoton Labdarúgó Közalapítvány utánpótlás-igazgatója.
UEFA-Kupa 1984-85
1.forduló: Videoton - Dukla Praha 1-0
Dukla Praha - Videoton 0-0
2. forduló: Paris SG - Videoton 2-4
Videoton - PSG 2-0 félbeszakadt
Videoton - PSG 1-0
3. forduló: Videoton - Partizan Beograd 5-0
Partizan Beograd - Videoton 2-0
Negyeddöntő: Manchester United - Videoton 1-0
Videoton - Manchester United 1-0 büntetőkkel:5-4
Elődöntő: Videoton - Zeljeznicar Sarajevo 3-1
Zeljeznicar Sarajevo - Videoton 2-1
Döntő: Videoton - Real Madrid 0-3
Real Madrid - Videoton 0-1